Századok – 1973
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I
A VOLKSBUND TJTOLSÓ ÉVE . 41 niszter előterjesztése alapján az ingatlanforgalmi megkötésekre vonatkozó volksbundista panaszt részletesebben is tárgyalták; Sztójay megnyugtatására Jurcsek hengsúlyozta, hogy „vegyes nemzetiségű községekben az arányszám szerint fog intézkedni" és „minden diszparitást meg fog szüntetni"; ezzel szemben azonban szükségesnek tartja, hogy magyar községekben továbbra is csak magyar juthasson földhöz. Sztójay ezen az ülésen — rámutatva arra, hogy a német birodalom mily nagy érdeklődéssel kíséri a magyarországi németség sorsát, különösen Jaross belügyminisztert kérte sürgős intézkedésekre, felszólítva, hogy „állami érdekből" helyeztesse máshová azokat a közigazgatási tisztviselőket, elsősorban főszolgabírókat, „akik a közelmúltban nem tudtak kellő megértést tanúsítani az országra oly fontos kisebbségi kérdés iránt". - A Bäsch által benyújtott lista több mint 80 nevet tartalmazott; ezek közül a kormány végül is 36 esetben rendelte el az áthelyezést. Ezt nem egyszerre, hanem a kínos feltűnés elkerülése végett, - folyamatosan hajtották végre, s Bascht külön megkérték arra, hogy „az áthelyezéseket ne használják fel propagandisztikus szempontból, mert a hatóságok tekintélyére nézve — a mai időkben ez különösen ártalmas volna".39 Minthogy Bäsch április 23-i bonyhádi ' beszéde a kormány képviselői jelenlétében — a lojalitás jegyében foglalt állást a német érdekeket kiszolgáló Sztójay-kormány mellett, bizalmát fejezve i ki az iránt, hogy elhárulnak a népcsoportot március 19-e előtt béklyózó akadályok,40 — e kérés figyelembevételével reálisan lehetett számolni akkor is, ha az áthelyezések száma felét sem teszi ki a Volksbund által taktikai okok> ból céltudatosan túlméretezett követeléseknek. [ Baschék „lojális magatartását" dicséretekkel halmozta el az új magyar i vezérkari főnök, Vörös János vezérezredes, a magyar belpolitikáról felvázolt f helyzetképében: „A német kisebbség vezetőinek mi sem volna könnyebb, i mint régóta felpanaszolt követeléseinek azonnali érvényesítése", de — mint írja — ők „a helyzet magaslatán állanak. Jól látják a helyzetet. Nem akarnak visszaélni a vendéglátó nemzet jóindulatával. Különben is háború van, s a magyar nemzet nehéz helyzetben. Kívánságaikat tehát alkalmasabb időre félreteszik, inkább a háborús erőfeszítéseket mozdítják elő."41 Május 4-re Jaross főispáni értekezletet hívott össze a Belügyminisztériumba. Ezen Sztójay a nemzetiségi kérdés helyes, türelmes kezelésének fontosságát hangsúlyozva, miniszterelnöki minőségében először foglalt állást elvi igénnyel és nyilvánosan a német kisebbség kérdésében: „Fokozottan ki kell emelnem, hogy a hazai németség különleges helyzetet biztosított magának a magyar hazában élő népek között. Évszázadokon keresztül elölj árt abban, hogy jót-rosszat megosztott velünk, segített nekünk kultúrát teremteni, erős bástyát alkotni Európa védelmében. Benső, szétszakíthatatlan sorsközösségbe kovácsolódtunk így össze, és ez egyik fontos alapja a nagy Német Birodalommal való fegyverbarátságunknak a most folyó élet-halál küzdelemben is. A legnagyobb súlyt helyezem arra, hogy e sorsközösség tudata élő legyen, s gyakorlatilag is minél eredményesebben szolgálja a hazai németség javát, s a magyarság és németség baráti viszonyát. Ezekhez kell szabnunk maga-39 OL ME Nemzetiségi о. 189. es. С. 20886/1944. 40 Südostdeutsche Rundschau, 1944. évf. 5. sz. 441 — 446. 1. : Dr. Hans Krauss : Die deutsche Volksgruppe in Ungarn. 41 OL Filmtár. 16732. doboz. Vörös János vezérkari főnök iratai. — „Helyzetkép a magyar belpolitikai mozgalmakról." Budapest. 1944. máj. 9.
