Századok – 1973

Történeti irodalom - Iorga Nicolae: Válogatott írások (Ism. Gergely András) 478/II

478 TÖRTÉNETI IRODALOM 478 Bakunyin fogalmazta, esetleg G. Nyecsajev közreműködésével. E hibás megállapításból következik a cseh történésznek egy sor helytelen következtetése. Pirumova munkáját mindenekelőtt a szakirodalom és a levéltári források alapos ismerete jellemzi. És ami legalább ennyire örvendetes: a szerző önálló Bakunyin-koncepcióval lép fel. Marxista módszerrel vizsgál néhány, eddig kényesnek tartott kérdést. Bakunyin „Gyónásá"-nak szövegelemzéséből és a megírás körülményeiből kiindulva arra az eredeti következtetésre jut, hogy az orosz hatóságoknak Bécs által kiszolgáltatott forradalmár hosszú levele a cárhoz nem elvei feladásáról tanúskodik, hanem az autokrácia elleni propaganda és védekezés aktív formája volt. Értékes, bár helyenként vitára késztető módszernek bizonyult Pirumovának a Herzen-i és Bakunyin-i életműnek az egész könyvön végighúzódó párhuzamos elemzése, a két orosz forradalmár által képviselt nézetek rendszeres összevetése. Pirumova egyik érdekes észrevétele szerint — annak ellenére, hogy Bakunyin nem vett részt a hirhedt „Káté" megszövegezésében, — Ogarjovval együtt felelős az ifjú és tapasztalatlan G. Nyecsajev egyes cselekedeteiért. (Régebben csak Bakunyinra hárították a felelősséget a kutatók.) A könyvnek a Marx és Bakunyin között kirobbant nézeteltérést vizsgáló fejezetében Mehring objektív értékelésének hatása érződik. A munka e kérdésben is novumot tartalmaz: többek között az I. Internacionálé hágai kongresszusán történteket mutatja be árnyaltan. A rövid összefoglalóban Pirumova Bakunyin erényeire is rámutat és hibáira is; az általa képviselt ügy igazságáért következetesen harcoló forradalmárnak nevezi. Mindkét életrajzot rövid bibliográfia, Kaéik könyvét pedig szemelvények egészítik ki. E két munka érdeme, hogy felhívja a széles olvasóközönség figyelmét Bakunyin életére, eszmerendszerére és tévedéseire. Pirumova műve ezen felül nem kis mértékben hozzájárult az orosz forradalmárról és az egész korszakról szóló tudományos szakirodalom kiegészítéséhez. KUN MIKLÓS NICOLAE IORGA: VÁLOGATOTT ÍRÁSOK (Bukarest, Kriterien Könyvkiadó. 1971. 300 1.) Válogatott írásokat, s nem tanulmányokat tartalmaz a nagy román történész magyarul megjelent kötete. Nem történelmi tanulmányai vagy nagy monográfiáinak fejezetei kerültek kiadásra, hanem önéletírásának részletei; továbbá „hazai tájak" címmel kisebb lélegzetű, természeti leírást, néprajzot, történelmi visszapillantást sajátos múltszázadi műfajban ötvöző útleírásai ; idősebb kortársait lírai módon felidéző visszaemlékezései ; s végül a történész kitűnő stílusát, megelevenítőkészségót bemutató szemelvények „a román nép múltjából". Amilyen keveset nyújt e válogatás az életmű teljességéről s írójuk igazi jelentőségéről, épp olyan keveset árul el önmagáról Iorga önéletírásának részleteiben. Megtudjuk, hogy rang szerint bojári, de mód szerint szegény családból származott, olyannyira, hogy a magát egyébként rendkívül tehetségesnek valló ifjú iskoláit csak a legnagyobb nélkülözéseket vállalva tudta elvégezni. Nem is életének, hanem környezetének leírása ragadja meg az olvasót, a moldvai kisvárosé és lakóinak életéé, a gyötrelmes, magoltató iskoláé. S élményei közül a mesékből, kiszolgált katonák, idős emberek elbeszéléseiből megismert, általa is rögtön átélt és velük közösen vállalt múlt. Ez az átélés tette történésszé: „nem könyvek, nem professzorok, nem szemináriumi módszerek neveltek történésszé; az voltam,