Századok – 1973

Vita - Fehértói Katalin: Husziták voltak-e a Heves megyei hereticus-ok? 435/II

VITA Fehértói Katalin: Husziták voltak-e a Heves megyei hereticus-ok? 1. Bártfai Szabó László 1906-ben (Turul, 23 : 10 — 7, 63 — 76. 1.) közölt egy Má tyás korabeli proseriptiós levelet, mely 36 Heves megyei gonosztevő nevét és elkövetett bűnét tartalmazza, Tanulmányában megkísérelte kideríteni a gonosztevők — többnyire nemesek — kilétét, elítéltetésük okát, s a proseriptiós irat — mely fogalmazvány volt — létrejöttének körülményeit. Jelen alkalommal csupán a névsor végén szereplő személyek érdekelnek bennünket: „31. Item Nobilis domina Clara vocata consors Ladislai Weres de Erdewthelek commisit heresim cum compatre suo. 32. Item Petrus de Chenk similiter heresim commisit cum glera (igy!) sua. 33. Item Nobilis domina Margaretha consors Johannis Chenk heretica. 34. Item Nobilis domina Barbara Czeczey consors Stephani de Chenk modo simili est heretica et commisit heresim cum germano mariti sui . . . 36. Item Egidius Horwath de eadem (Tarcha) hereticus, quia commisit heresim cum sorore sua carnali" (i. m. 11. 1.), akikről Bártfai Szabó a következőket írta: „Művelődéstörténeti szempontból fontos esetek a következők, melyekben a proseribálás oka a huszita felekezetre történt áttérésben rejlik. Erdőtelki Veres László felesége is ezt a vétket követte el, valamelyik atyafiával együtt. . . Proscribáló levelünk három Tenkivel ismertet meg bennünket: Péterrel, Jánossal és Istvánnal. Mindhárom huszita lett, vagy felesége lett azzá, ezért kerültek a lajstromra . . . Tenki Péter maga lett eretnekké. (Hogy mit jelent a szövegben álló glera szó, hosszú kereséssel se tudtam megállapítani.) ... A harmadik Czékeinek ( !) felesége Czéczei Borbála szintén huszitává lett a sógorával együtt" (i. m. 73, 74. 1.). A névsor utolsó tagjáról, Tárcsái Horváth Egyedről Bártfai Szabó már nem állította azt, hogy huszita lett, csak: „eretnekség bűne miatt került a proseribálandók lajstromára" (i. m. 76. 1.). A történeti szakirodalom Bártfai Szabó közleménye alapján a fenti adatokat a huszitizmus magyarországi hatásának késői megnyilvánulásaként értékelte. Tóth Szabó Pál „A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon" (Bp. 1917) című könyvének „A cseh-huszita uralom hatásai" című fejezetében sorra vette azokat a megbízható adatokat, melyek a huszita vallás hazai elterjedését látszanak igazolni: „Harmadik hiteles emlékünk Hunyadi Mátyás király korából ered, 1466 végéről vagy 1467 elejéről. Heves megye 1467. május 22-ón Hevesen közgyűlést tartott s Ország Mihály nádor meghagyására, ki a gyűlésen elnökölt, a gyűlés megnyitása előtt összeírta azon megyebeliek névsorát, akik felett törvényt kellett látni. A vármegye kiküldöttei harminczkét ily notorius személyt találtak. Közülök ketten, névszerint Istenmezei Ferencz, Nagyfai János azért kerültek a névsorba, mert a csehekkel czimboráltak, tizen meg, jelesül Erdőtelki Veres László felesége Margit ( !), valamelyik atyafiával, Csenki Péter. Csenki Jánosné Margit asszony, Csenki István felesége Czeczei Borbála