Századok – 1973
Közlemények - Perényi József: Paiszij Hilendarszki az első bolgár történetíró (XVIII. sz.) 427/II
PAISZIJ HILENDAIISZKI 433 kát? Főforrásának ugyanis egy bizonyos Mavrubir-t nevez meg, aki nem más, mint Mauro Orbini, kinek 1601-ben megjelent ,,I1 regno degli slavi" c. művéből 1722-ben orosz fordítás jelent meg „Knyiga isztoriografia" címen. Paiszij másik híres forrásmunkája Cesar Baronius: Annales ecclesiastici c. műve, melynek rövidített orosz kiadása 1719-ben látott napvilágot „Dejanija cerkovnaja i grazsdanszkaja" címen. Ez az orosz kiadás P. Skarga, a jezsuita szerzetes lengyel fordításából készült. Bizonyítja ezt az orosz kiadás bevezető fejezete a „Történelem hasznáról", amelyet Paiszij is szinte változatlanul átvett, s amely nincs meg a Baronius által írt eredetiben. Paiszijnak, a szerzetesnek persze ez a fejezet, amely istennek mindenhatóságát, mindennapi életünkbe való állandó irányító befolyását hangsúlyozza, nagyon is megfelelt, de nem elégítette ki. Ezért az ő bevezetése így kezdődik: „Figyelmezzetek bolgár nemzetségből való olvasóim és hallgatóim, tik, kik szeretitek és szivetekben hordozzátok nemzetsógteket, bolgár hazátokat, kik érteni és tudni szeretnétek valamit bolgár nemzetségetekről, atyáitokról, őseitekről, a cárokról, pátriárkákról ós a szentekről: hogyan éltek ós mit cselekedtek. Szükséges és hasznos, hogy megismerjétek atyáitok cselekedeteit, mint ahogyan a többi törzsek ós népek ismerik nemzetségüket, nyelvüket és történelmüket, s ahogyan minden müveit ember közöttük ismeri, ismerteti és büszke nemzetsége nyelvére." S a következő lapokon megformálódik és kikerekedik a „szlávbolgárok" legrégibb története. Persze, jó középkori szokás szerint Paiszij Noé fiaival kezdi, s a bábeli torony históriájával folytatja. Jáfet nemzetségéből származik azután Moszhosz, a szlávok őse, kiről a Moszkva folyó kapta nevét. S nem messze innen, a Bolga folyó mentén laktak azok a szlávok, akiket e folyóról bolgároknak neveztek. Innen költöztek át ezek Valens császár idejében Magyarországra és Havasalföldre, majd innen betelepedtek a Dunától délre fekvő területekre, azaz Paiszij korának Bulgáriájába. „Egyes bolgárok egy vajdájukkal Pannoniában maradtak, együtt az avarokkal és a magyarokkal és hosszú időn keresztül együtt éltek a magyarokkal." Vajon mit takar e mondat, honnan vette ezt az állítását? Műve tanúsága szerint semmit sem tud a bolgártörökökről, s így nem tudhat arról a szimbiózisról sem, melyről a magyar nyelv bolgár jövevényszavai tanúskodnak. Mégis érdekes volna egyszer e problémának egy tanulmányt szentelni, mert a bolgároknak a Volga mellől való származtatása bizony szokatlan e korban, s a Volga ~ Bolga etimológiával aligha magyarázható kielégítően. Ezután, mintha csak a mi Anonymusunkat olvasnánk, vagy Kézait, megkezdi a bolgárok történeti dicsőítését, s ezt Baronius és más, görög szerzők idézésével teszi, s eljut a lényeghez: „A bolgárokat az egész világ féli, mert kicsiny, de legyőzhetetlen nép ez." S ezután a megszlávosított nevű első bolgár kánok (cárok): Bataja, Trivelija, Dobrica, Telezvija, Szabin stb. következnek. Hosszú volna itt akárcsak röviden is öszszefoglalni, amit Paiszij forrásaiból és fantáziájából összehordott. Adataiból mindenesetre szépen kirajzolódik az első bolgár cárság képe, azé az államé, amely megállta a helyét a bizánci világbirodalommal szemben. A bukás az egyik bolgár cár bűnének következménye, aki kiirtotta családját. A görögök ezután könnyen győztek isten segítségével. Később azonban, 1170-ben a tirnovói pátriárka szent Demeter sugallatára cárrá koronázta Aszent, s ezzel kezdetét veszi a megújult bolgár cárság, amelyet a mai történészek is második cárságnak neveznek. „S a bolgár nép egy emberként Tirnovóba sietett Aszen segítségére." S ezután részletes eseménytörténetet kapunk a török uralomig terjedő dicső korszakról. Itt azonban Paiszij forrásai jobbak, mint az első cárságra vonatkozólag. A nevek többnyire pontosak, sőt bizánci forrásokból néha apró részletek is bekerülnek a műbe. Persze itt is, akárcsak története első részében, Paiszij megereszti fantáziáját, különösen akkor, ha a bolgárok nagyságát, azaz hadisikereit kell előadnia a görögök ellen.
