Századok – 1973
Közlemények - Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története az 1380-as években 391/II
392 BERTÉNYI IVÁN ügy lefolyását nem a királynak, hanem a királynénak („nobis") kéri megíratni;4 ugyanazon év július 27-én Borsod megye hatósága egy hatalmaskodási ügy kivizsgálása után — a királyné nevében kelt parancslevélre válaszolva — „a királyné úrnőnek" („domine regine") címzi relatioját.5 Az ifjabb — illetve most már egyedüli — királyné politikai szerepének a megnövekedése önmagában még nem lett volna baj. Az anyakirályné halála után a női kormányzat folytatása fontos lehetett már csak azért is, hogy a nőuralmat, amely eddig gyakorlatilag az anyakirályné személyéhez volt kötve, általában megszokottá tegye, s így a fiúutódban akkor már aligha reménykedő Lajos lányai számára a trón zavartalan átvételét elősegítse. Erzsébet királyné azonban ahelyett, hogy az adott helyzetben talán egyedül alkalmazható módon a szembenálló nagyúri érdekcsoportok közt próbált volna lavírozni, Garai nádor személyéhez kötötte le magát és politikáját, s miután 1382 szeptemberében Lajos király is lehunyta szemét, a kormányzást egyértelműen Garai vitte. Lajos halála után a lengyel trónöröklés körüli bonyodalmakban, valamint Tvrtko és Palisnai támadása idején a nagyúri frakciók még Garai és a királyné mellé álltak, de amikor Erzsébet és Garai nádor Mária megkoronázását követően is kizárólagos igényt tartott a kormányzatra, s különösen, amikor 1384-ben Garai Orleansi Lajos herceg és Mária királynő házasságát tervezte, a többi nagybirtokos frakció fellépett a házasság és az ezzel járó új külpolitikai irány ellen, és csak Erzsébet királyné híveinek szűkebb csoportja állt ki mellette.6 Az országbírák, mint a világi hierarchiában előkelő helyet betöltő nagybirtokosok, Lajos halála után igen fontos szerepet játszottak az eseményekben. Szepesi Jakabot a horvát-dalmát bánságból jövő öreg Szécsi Miklós követte az országbírói székben. Miklós ispán már harmadszor került ebbe a méltóságba. Amint két előző tisztségviselése is bizonyítja, a királyi család és idősebb Erzsébet királyné régi híve volt, s ha az új politikai konstellációban nem is lehetett döntő befolyása, nagy birtokai súlyával, hosszú politikai szereplése és több évtizedes bizalmas szolgálata révén szerzett tekintélyével korlátozott mértékben 1384-ig érvényesíteni tudhatta akaratát. Úgy látszik, még Lajos király idejében közeledett ifjabb Erzsébet királynéhoz: egy 1381. február 22-i oklevélen, amellyel Erzsébet a pannonhalmi egyháznak adott Belidet elfoglalva tartó Was-i Jakabot az átadásra szólítja fel, Szécsi Miklós relatioja szerepel. Ugyanazon évben, július 19-én Erzsébet királyné nevében parancsot intéznek Szécsi Miklóshoz; a válaszként írt, október 22-i jelentés a királyné országbírójának mondja Szécsit.7 Más alkalmakkor az országbíró 4 Nagy Imre—Nagy Iván—Véghelyi Dezső: A zichy és vásönkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Bp., 1878. ÍV. köt. 192. 1. (a továbbiakban: Zichy okmt.). 5 Zichy okmt. IV. 194—196. 1. — Ugyanakkor a királyhoz címzett jelentéssel is találkozunk. — Pl.: 1381: Ziehy okmt. IV. 194. 1. 6 Kómán Bálint—SzekfűGyula: Magyar történet III. köt. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, é. n. 166—169. 1. (a továbbiakban: Hóman—Szekfű) ; Gábriel Asztrik: Magyarfrancia királyi udvar középkori kapcsolatai. Pécs. 1944. 22 — 23. 1. (a továbbiakban: Magyar-francia királyi udvar). 7 Szécsi relációja: „Relatio comitis Nicolai de Zeech judicis curie". — A Pannonhalmi Szt.-Benedek-rend története. Szerk.: Erdélyi László dr. II. köt. Bp., 1903. 559. 1. (a továbbiakban: PRT). — Erzsébet „fideli suo magnifico viro Nicolao de Zeech, judici curie" intézte a parancsot, a válasz „excellentissime domine Elizabeth, dei gratia regine Hungarie, Polonie, Dalmatie, etc. Nicolaus de Zeech, judex curie vestre serenitatis" szól. — Veszprém püspöki levéltár. Epp. Zepethnek, 5. — Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: OL.) Filmtár, 6. doboz. — Magyar nyelvű regesztája: Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták, Bp., 1953, 751 és 757. szám, 291., ill. 292 — 293.1. Az oklevél tartalma is érdekes fényt vet a kor viszonyaira: egy eltiltásnál a kiküldött hiteles helyi, királyi ésmegyei embert ( !) is megverik.
