Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM SZEREPE 351 csoport akcióiban. A jugoszláviai magyar és nem magyar páholyok tagjai viszonylag rendszeresen érintkeztek egymással. 1930 elején a jugoszláviai páholyok küldöttsége látogatást tett Budapesten és Nagykanizsán. Balassa József különösen nagyra értékelte, hogy a Jugoszláviai Nagypáholy nagymestere, Weiffert, az együttműködést, a segítségnyújtást személyesen is nyomatékosan képviselte.8 0 Szoros és rendszeres, bár nem ilyen zavartalan volt a kapcsolat az erdélyi szabadkőműves mozgalommal. Ennek okáról, az erdélyi magyar és a regáti román páholyok ellentétéről már szóltunk. A Romániában kialakult helyzet az A. M. I. számára szintén sok problémát okozott. Jellemző azonban az A. M. I. felfogására, hogy valahányszor e kérdést a 20-as évek folyamán napirendre tűzte, nemcsak a román szabadkőműves mozgalom álláspontját hallgatta meg, hanem Balassa Józsefét is.81 A romániai helyzet a 20-as évek második felében konszolidálódott, s így az erdélyi páholy élet attól kezdve, illetve már valamivel korábban, ismét fellendült. Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Déván, Nagyváradon stb. voltak jelentősebb páholyok. Ezek tagjai, vezetői rendszeres kapcsolatban álltak Balassával és a magyarországi mozgalom más vezetőivel. Gyakori volt, hogy erdélyi magyarok tartottak előadást Balassáék meghívására Magyarországon, amit a magyarországiak látogatása viszonzott. Az együttműködés ápolásában, a meghívások szervezésében és lebonyolításában különösen tekintélyes szerep jutott az erdélyi Ady Társaságnak. A magyarországi és erdélyi szabadkőművesek alkalomszerűen könyveket is megjelentettek közösen.82 1923 —1924-től kezdve állandósult a magyarországi vezetők, valamint a franciák és a nemzetközi szervezetek közötti személyes találkozás. Szinte nincs olyan esztendő, amikor tekintélyes külföldi szabadkőműves vezetők 1 valamilyen formában ne érkeztek volna Magyarországra, vagy Balassáék ne utaztak volna Európa különböző városaiba. 1924-ben Wellhoff, a Grande Loge de France nagymestere járt Budapesten és tárgyalt Balassával. Ennek az útnak következményeként az A. M. I. brüsszeli konventje ismét napirendre tűzte a magyar problémát, mégpedig magyar vendégek jelenlétében.83 Wellhoff nagymester a későbbiekben is kapcsolatot tartott Balassával, Supkával, emigrációja előtt Dugoviccsal, de ezen kívül a pozsonyi páholy magyar tagjaival is.84 A párizsi magyar Emberi Jogok Ligája a magyar mozgalom támogatásában, nemzetközi és francia kapcsolatainak erősítésében fáradhatatlannak 80 Pa Paix, 1926 dec. külön szám. Compte rendu de la manifestation 17. 1. Palatínus : i. m. I. köt. 69. 1. 81 UMKL M. 626. 7. doboz rendezetlen. Gnész Menyhért főmester beszámolója 1928. júl. 13-án a nagyváradi László király páholy tevékenységéről 1919 —1928 között. Az A.M.I. genfi irodájának levele Balassa Józsefhez 1926. dec. 3-án. L'Acacia, 1925. Melléklet a 24., dec.-i számhoz. 1. s köv. 1. 82 OL BM VII. res. 1941-8-5316/6368, 6369, 9073.Palatínus: i. m. I. köt. 90. 1. A 90—91. lapokon 14 erdélyi magyar páholyt sorol fel. Benedek: i. m. 503 — 505. 1. 83 UMKL M. 626. 6. doboz, rendezetlen. Német nyelvű összefoglaló a magyarországi szabadkőműves mozgalom történetéről 1919-et követően. Dátum, aláírás nélkül. A szövegből kitűnőleg az összeállítás írója, valószínűleg Balassa, részt vett a brüsszeli tanácskozáson. A megélénkült kapcsolatok következtében mind több külföldi szabadkőműves termék érkezett postán. Ezeket a belügyi szervek figyeltették és elkobozták. Főv. Lvt. Főpolg. m. res. 1931-128. 84 Bóta : i. m. 52. 1. 4*
