Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
344 L. NAGY ZSUZSA mozgalmak tekintélyes része mindkét szervezetben részt vett (francia, osztrák, csehszlovák, általában a Kelet-európaiak). Az A. M. I. tevékenységének tartalmát, irányát mindvégig a nagy közéleti aktivitást kifejtő francia mozgalom szabta meg, amely kombattáns fellépést kívánt a konzervativizmus, a klerikalizmus, a militarizmus, a revans szelleme ellen, a béke, a leszerelés, a polgári demokrácia mellett. Az A. M. I. és a Ligue között az alapkérdésekben nem volt ellentét. Mégis már az alakuláskor, azt követően méginkább szembetűnt, hogy az A. M. I.-nak két nagy problémával kell megküzdenie, mégpedig az angol és a német mozgalom állásfoglalásával. Az angol szabadkőművesség sokkal szigorúbban őrizte és tartotta meg a mozgalom ezotérikus, elméleti jellegét, mint a francia, ahol az ilyen törekvések mindig kisebbségben maradtak. Ez annak az általános jelenségnek volt megnyilvánulása, hogy a katolikus többségű, és egyben gyakran konzervatív politikai berendezkedésű országokban a szabadkőműves mozgalomra nehezedő nagyobb nyomás szükségszerűen váltott ki erőteljesebb ellenállást és követelt meg határozottabb közéleti fellépést a szabadkőművesektől, mint például a toleráns észak-európai országokban, a protestáns államokban vagy Angliában. De az angol felfogást szükségszerűen és naponta táplálta a „szigetországi" mentalitás is, mely a kontinens ügyeitől való távolállást tartotta helyesnek; az a századokra visszanyúló és megújultan is erős ellentét és rivalizálás, amely az angol és a francia politikát elválasztotta, illetve szembeállította.53 Az angol szabadkőművesség semmiképpen sem volt hajlandó francia irányítás és befolyás alá helyezni magát, s mivel az A. M. I. francia irányítású szervezet volt, inkább a Ligue-et támogatta. Hasonlóan foglalt állást az észak-európai, a skandináv mozgalom. A holland szabadkőművesek a Grand Orient de France-ot a nemzetközi mozgalom „enfant terrible"-jének tekintették.54 Talán még súlyosabb volt a francia és a német mozgalom ellentéte. Ennek gyökerei legalábbis az 1870 —7l-es időkre nyúlnak vissza, amikor a francia Nagypáholy kifejezetten szakított a német mozgalommal. Ezt a szembenállást az első világháború csak elmélyítette s az A. M. I. fennállásának első éveiben alig vagy egyáltalában nem volt kapcsolat a német páholyok és az A. M. I. valamint a francia szervezetek között.55 A német páholyok zöme úgy tekintett az A. M. I.-ra, mint amelyen keresztül a Németország iránt ellenséges francia politika jut kifejezésre. Úgy tűnik, a Ligue jelentőségét, szerepét nem utolsó sorban ezek az ellentétek alapozták meg, amennyiben a Ligue elősegítette az egyes mozgalmak közötti távolság áthidalását, a nemzetközi együttműködést s közvetített a francia mozgalom, az A. M. I. valamint az azokkal közvetlen kapcsolatot nem tartó szervezetek között. Nemzetközi vonatkozásban mégis az A. M. I. jutott döntő szerephez. 53 L'Aoaoia, 1927. Melléklet a 35 — 36., jan—febr.-i számhoz. 1 — 3. 1. Camille Savoire : Pour l'union des Maçonneries. 1929. 62. sz. okt. 57 — 60. 1. Camille Savoire : Pour l'union des Franc-Maçons. Igen jól összefoglalja a francia és az angol mozgalom jellegzetességeit La Chaîne d'Union 1934—1935. 2. sz. okt. H. C. Mamlock : La Franc-Maçonnerie Britannique et la Maçonnerie Française és 1936 — 1937. 5. sz. febr. E. Oloton : Maçonnerie Anglo-Saxonne et Maçonnerie Latine. 51 L'Acacia, 1929. 62. sz. okt. 59. 1. Camille Savoire: Pour l'union des Franc-Maçons. 55 L'Acacia, 1927. Melléklet a 35 — 36., jan. —febr.-i számhoz. 1 — 2. 1. Camille Savoire : Pour l'union des Maçonneries.
