Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 341 ellenzéknek elsősorban Vázsonyi Demokrata Pártjában tömörült része, ha az 1919 előttinél valamivel kisebb arányban, de továbbra is részt vesz a mozgalomban. A Rupert Rezső illetve Nagy Vince vezette Kossuth pártban többen, Rassay pártjában kevesebben, de szintén vannak szabadkőművesek vagy velük szoros kapcsolatot tartó politikusok. A polgári ellenzék parlamenti képviselőinek, valamint fővárosi törvényhatósági bizottsági tagjainak mintegy fele 1919 után is szabadkőműves, vagy a háború előtt az volt, s továbbra is erősen rokonszenvezik a mozgalommal.42 Az ellenzék politikai vezetői közül a legkiemelkedőbbek szintén szabadkőművesek voltak, vagy aktívan részt vettek a szabadkőműves irányítás alatt álló szervezetekben. Elég említeni Vázsonyi Vilmos, Vámbéry Rusztem, Pfeifer Ignác vagy Rassay Károly, Rupert Rezső, Nagy Vince nevét.43 Az ellenzéki sajtóban (Esti Kurir, Az Újság, Az Est lapok stb.) szintén igen sok szabadkőműves újságíró dolgozott. 1920 után a szabadkőműves mozgalom nem jelentethette már meg Kelet c. lapját, a Világot azonban sikerült fenntartania. Ezt, akárcsak a háború előtt, Purjesz Lajos irányította mint főszerkesztő, egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig. Az ellenforradalmi rendszer bírálatában, a polgári demokratikus gondolatkör továbbéltetésében a Világ messze megelőzte a többi ' polgári ellenzéki lapot, „becsületesen és bátran vallotta régi nézeteit". Az Oktogonon bérelt szerkesztőség a polgári ellenzék baloldalát, a polgári radikálisok maradékát tömörítette, munkát és kenyeret adott Feleky Gézának, Zsolt Bélának, Dugovics Viktornak, publikálta Csécsi Imre, Móra Ferenc, Bálint Imre és mások írásait.4 4 Nehéz felelni, s főként dokumentumokkal alátámasztva felelni arra a kérdésre, milyen anyagi forrásokból biztosította a mozgalom jótékonysági szervezeteinek, sajtójának fenntartásához, a testvérek támogatásához, a nem-1 zetközi kapcsolatok kiépülése után felmerült költségekhez szükséges összegeket. A karitatív intézmények, akárcsak a hasonló „keresztény" irányítású szervezetek, bizonyos juttatásban részesültek a fővárostól, a szakminisztériumoktól és egyes nagyvállalatoktól.4 5 A vállalatoktól, ipari üzemektől érkező segítséget e cégek szabadkőműves vezetői biztosították, s így feltehető, hogy az több volt, mint csupán a jótékonysági intézmények fenntartásához szükséges összeg. A tőkés és ipari körökből érkező támogatás másik formája és csatornája a sajtótámogatás volt. A Világ, — majd 1926-tól utóda a Magyar Hírlap, fennállásáig, 1938-ig, — a Cobden szintén rendszeres és jelentős összegeket kapott a GyOSz-tól, az Egyesült Izzótól, a Goldberger cégtől, a TÉBÉ-től s 42 Valamennyi nevet felsorolni lehetetlen. Csak néhány példa: Auer Pál, Bárezy István, Fábián Béla, Gaár Vilmos, Glückstahl Samu, Kabakovits József, Orova Zsigmond, Pakots József, Pfeifer Ignác, Vámbéry Rusztem, Sándor Pál stb. A Magyarországi Symbolikus nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőműves páholyok tagjainak névsora. 43 Rassaynak 1945 után is meglevő kapcsolataira: UMKL M. 626. 6. doboz rendezetlen. Belügyi jelentés 1949. márc. 21. 11. doboz, rendezetlen. Ottovay Károly levele Szeged, 1947. febr. 24. 44 Sós : i. m. 197 — 198. 1. Dugovics Viktor személyes közlése 1970-ben Párizsban. Az idézet Benedek: i. m. 329. lapon található. Jászi Papers. Purjesz Lajos, Baracs Károly, Vámos Henrik, Supka Géza és mások levelei. 45 Palatínus : i. m. I. köt. 27. 1. Főv. Lvt. Tanácsülési jkv. 1920. nov. 6.
