Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
306 SZÉKELY GYÖltGY Hans von Dölzig, a várost megszálló választófejedelmi parancsnok jelentéséből, amiben Lukács mester és az egyetemi rektor szerepelnek az ellenpártok jellegzetes vezetőiként.8 A művészi és polgári sikerek mellé szerzett politikai tekintély is anyagi erőt biztosított a városvezetőnek, aki lassanként patríciussá emelkedett. 1528-ban már 1405 ezüstgarast tett ki adója egy sor házból és telekből álló ingatlanvagyona után. Leányait tekintélyes hozománnyal házasította ki. De mindenkor művész maradt elsősorban. 1542-ben egy névtelen művésztől alkotott fametszet a prémgalléros és -szegélyű öltözetben bemutatott öreg fővárosi polgármestert és udvari festőt palettával és ecsetekkel ábrázolja, feliratára hagyva előkelő címeit. Sírfelirata consul Vitebergensis gyanánt örökíti meg. Utolsó éveiből is hiteles arcképei mutatják be az energikus aggot (pl. Firenze, Uffizi). A polgári élet törvényeinek megfelelően, amint ő is apjától tanulta a művészetet (artem graphicam), maga is átörökítette azt fiára, az ifjabb Lukácsra. De ezt már magasabb vagyoni szinten tehette: az ifj. Lucas Cranach (1515 - 86) nemcsak tanácstag és polgármester, de már nagybirtokos is volt. Az utódok (egészen 1878-ig) örökölték a wittenbergi patikát is.9 Lucas Cranach és családja élete ilyenképpen Wittenberghez kötődött, de maga mégis messzebb látott városa határain. Tartózkodott más városokban. Műalkotásokat készített más városiak számára, egészen Nürnbergig. A naumburgi városi templomban méltán őrzik ,,A napkeleti háromkirályok" és az „Engedjétek hozzám a kisdedeket" c. képeit. Naumburg dús szépségű városháza is Cranach életében épült, az 1517-i tűzvész után, új formájában 1528-ig. Mint polgár volt képes Cranach együttérzően és megértve megalkotni Weissenfels szászországi város 1515. évi polgármesterének arcképében a méltóságteljesen nyugodt idősebb férfiú fegyelmezettségét, kezét könyvre támasztva, prémes kabátban, nyakán feliratos medaillonnal.10 Igaz, nem mindegyik hasonló tárgyú művében törekedett ennyire az arckifejezés, a jellem érzékeltetésére, viszont amazokban a polgárportréiban az öltözet és az ékszerek gazdagságának, az arc kifejezéstelen voltának külsőleges magatartását, a jómód mutogatását volt képes Cranach bemutatni. Élete évtizedeken át nyugodt polgári mederben folydogált, hogy végén viharos események térítsék el útjáról és Weimar városába, utolsó állomására sodorják (ahová már 1521. és 1526. években dolgozott). Egy eredeti polgári szervezetét elvesztő és fejedelmi uralom alá jutott városba került, a piactér egyik házába, amelynek faragott kövei méltó keretet adtak a nagy művész utolsó életévének (1552 - 53.). Már mellette emelkedett az 1526-ban épített városháza. De ebben a városközpontban Cranach mint polgár már nem játszott 8 Lucas Cranach der Ältere. Der Künstler und seine Zeit. (hrsg. von Heinz Lüdecke. Berlin, 1953) 13. 1.; Walther Scheidig : Urkunden zu Cranachs Leben und Schaffen (in: L. Cranach d. Ä. Der Künstler und seine Zeit) 164 — 167. 1. 9C7. Glaser : i. m. 128. 1.; P. Descargues : i. m. 81. 1.; H. Lüdecke: L. Cranach d. Ä. im Spiegel seiner Zeit 42, 84, 88. 1. és 16. tábla; Oskar Thulin : Cranach-Altäre der Reformation (Berlin, 1955) 163. 1. és címlap előtti kép; Johannes Jahn: Cranach (Bp., 1968) címlap előtti kép; К. Schütz: i. m. 30. 1. 10 Walter Wirth : Naumburg. Bad Kösen-Rudelsburg («Leipzig, 1967) 26, 28 —29. 1.; Naumburg. Stadt und Dom (Mit Bildern von Fritz Hege. Weimar, 1958) 26. kép; Rosemarie Schuder : Vorwort (Naumburg. Stadt und Dom) 6. 1.; Heinrich Lilienfein: Lukas Cranach und seine Zeit (Bielefeld —Leipzig, 1942) 93. képes tábla; J. Jahn : Cranach 19.1.; Gertrud Rudloff-Hille : Lucas Cranach d. Â. (Dresden, 1953) 24. 1.; Katalog der Älteren Pinakothek zu München 35. 1. és 26. képes tábla.
