Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
304 SZÉKELY GYÖltGY Cranach, a polgár Lucas Cranach, e néven az idősebb, már nevének változásai és fiatalkori működése szerint is jellegzetes céhes művészként indult el pályafutásán. Neve, amit családnévként örökölhetett volna, ha a nevek már megszilárdulnak akkorra, valószínűleg Sunders volt (talán Sünder vagy Sonder), ősei ill. apja nevének foglalkozást jelentő változata azonban Müller ill. Maler. Ezt az utóbbi foglalkozást a céhes iparosok módján maga is örökölte, így szerepel Lucas Malerként a fiatal festő, amit megvilágít, hogy efféle kettős nevet viselt egy 1460 körül alkotó mesterművész is, aki Elstertrebnitz harangját öntötte: Nicolau ß eysenberg moler, az utóbbi névelem ugyanis szintén Maler. A mi művészünk azonban egyik néven sem vált ismertté, félévezrede, 1472-ben a bambergi egyházi területhez tartozó Kronach városkában született, s ez lett névadásának maradandó alapja, mint megkülönböztető jelölés a szász választófejedelem jóvoltából, sőt ennek latin változatát a művész maga is alkalmazta a torgaui oltáron (1509), Chronus alakban. De azért az okleveles gyakorlatban, sőt a XVII. század műtörténetírásában is Lucas Maler néven fordul tovább elő. Hans Maler, az apa azonban nemcsak a maga foglalkozásnevét adta tovább fiának, hanem hogy művésznek szánta, még keresztnévadásával is megerősítette: a festők védőszentje, Lukács nevét adva neki.3 Az ifjú művész már nem maradt meg frankföldi városában, hanem osztotta a XV. század közepe óta általánossá lett szokást, hogy az iparoslegények vándorútra keltek. Már 1495/98 években dolgozott Coburg és Gotha városok számára, 1500 körül Coburgba ment. Coburg látványának emléke majd a híres Katalin-oltáron kerül megörökítésre Cranach ecsetjével, aki a szép természeti tájba helyezte a hegyen épült, erős bástyákkal övezett fal mögötti várbeli palotát. De Coburg váregyüttese külső és belső várfalával, a pártás oromzatú palotával feltűnik Michael Meienburg epitáfiumán is, amit a Cranachcsalád alkotott.4 Gothában máig jelölik az épületet, ahol Lucas Cranach lakott. 1504-ben Barbara Brengbier gothai tanácsúri családból való leányt vette feleségül. Gothában már olyan szász fejedelmi várost ismert meg, ahol a polgárság gazdagságát és önbizalmát is kifejező magán- és középületek emelkedtek, ahol oly jelentős — de a néptől elzárkózó — humanista, mint Mutianus Rufus megfelelő lakóhelyet talált, egyben a városokban is gyanítva az 1525-i parasztháború kiindulópontját, a parasztok felingerlésének forrását.5 Cranach élete 3 Wolfgang Fleischer : Die deutschen Personennamen. Geschichte, Bildung und Bedeutung (Berlin, 1964) 95. 1.; az 1460 körüli harang: Leipzig, Városi Múzeum (régi városháza); Heinz Lüdecke: Lucas Cranach der Altere im Spiegel seiner Zeit (Berlin, 1953) 9, 88 — 89, 91. 1.; Gertrud Rudloff-Hille: Lucas Cranach der Ältere. Katharinen-Altar (Dresden, 1953) 3. 1.; Johannes Jahn: Der Weg des Künstlers (in: Lucas Cranach der Ältere. Der Künstler und seine Zeit. Berlin, 1953) 22.1.; G. Brendler : Cranach Lucas d. Ä. (Biographisches Lexikon zur Deutschen Geschichte. Von den Anfängen bis 1917. Berlin, 1967) 84. 1.; K. Schütz : i. m. 15. 1.; Hans Posse : Lucas Cranach d. Ä. (Wien, 1942) 16. 1.; Otto Henne am Rhyn : Kulturgeschichte des deutschen Volkes II. Teil. (Berlin, 1886) 27.1. 4 Lamprecht : Modern történettudomány (Bp. é. п.) 205. 1.; Daten zur Cranach-Biographie (in: Lucas Cranach der Ältere. Der Künstler und seine Zeit) 10. 1.; Pierre Descargues : Lucas Cranach der Ältere (Bremen, 1959) 12. 1.; G. Rudloff-Hille : L. Cranach d. Ä. Katharinen-Altar 6 — 7. 1., 2. képes tábla; Oskar Thulin (hrsg. von): Reformation in Europa (Leipzig, 1967) 34. 1.; Auf den Lebenswegen Martin Luthers (Hrsg. von M. A. Kleeberg und Gerhard Lemme. Berlin, 1967) 153. 1. 5 Gotha, Hauptmarkt 17. számú ház régi kapuval, címeres kövekkel; Daten zur Cranach-Biographie 10. 1.; Theo Ludwig Girshausen : Cranach (Neue Deutsche Biographie
