Századok – 1973

Folyóiratszemle - Micseva Z.: A balkáni paktum és a bolgár–jugoszláv kapcsolatok (1933–1934) 180/I

180 FOLYÖIRA TSZEMLE Z. Micseva: A balkáni paktum és a bolgár—jugoszláv kapcsolatok (1933—1934) A két világháború közötti nemzetközi kapcsolatok történetében fontos helyet foglal el az 1934. február 9-én aláírt balkáni paktum. Ez jelentős kísérlet volt paktumok és szövetségek létrehozása szempontjából a Duna-medencében és a Balkánon. A tanulmány a paktum előkészítésének és aláírásának hatását mutatja be a bolgár—jugoszláv kapcsolatokra 1933 szeptemberétől 1934 májusáig. Áttekintést ad Bulgária nemzetközi helyzetéről, valamint azokról az okokról, amelyek miatt az ország nem lett tagja a paktumnak. A balkáni népek közötti szövetség eszméje a XVIII —XIX. századi nemzeti felszabadító mozgalmakig vezethető vissza, amikor felvetődött a balkáni, ill. a délszláv föderáció eszméje. Továbbfejlődött és módosult a XX. század elején, de a balkáni népek tényleges szövetségének megvalósítására nem került sor. Az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer azt eredményezte a Balkánon, hogy a meglevő ellentétek mellett újabb nemzeti, területi-gazdasági és más ellentétek is jelentkeztek. Bulgária mint vesztes ország jelentős területi és anyagi károkat szenvedett. Külpolitikája a 30-as évek elején arra irányult, hogy tiszteletben tartsa az aláírt nemzetközi megállapodásokat. Ugyanakkor nagy reményeket táplált egyes nemzetközi szerződések iránt, mert ezek bizonyos lehetőségeket rejtettek magukban a területek békés revíziója szempontjából. Az adott körülmények között azonban a bolgár burzsoázia revizionizmusa — békés vagy nem békés úton — utópia volt. Mindez világos volt a többi balkáni állam előtt. Ennek ellenére ezek az államok elutasították a bolgár kormány minden kísérletét, hogy bizonyos kérdésekben közös nevezőre jussanak, s ezáltal továbbra is fenntartották az ország elszigeteltségét. 1923-tól 1933-ig a bolgár külpolitikának nem volt meghatározott orientációja, politikai köreiben széles viták folytak erről a kérdésről. A bolgár—jugoszláv kapcsolatokra az állandó feszültség volt jellemző. A háború utáni területi és nemzeti problémák állandó forrásai voltak a gyakori konfliktusoknak és határincidenseknek. A gazdasági világválság idején azonban a balkáni országok külpolitikájában új tendenciák jelentkeztek. Az egyik tendencia arra irányult, hogy megszabaduljanak a nyugati nagyhatalmaktól való gazdasági függéstől. A válság idején az utóbbiak nem tudták felvásárolni a jugoszláv, román és bolgár export zömét. Ez jelentősen hozzájárult a francia befolyás csökkenéséhez a Balkánon. Új tendencia volt a négy balkáni ország konferenciájának összehívása, amelyet „a Balkán a balkáni népeké" jelszóval tartottak meg. Ugyanakkor mind en ország a maga módján értelmezte ezt a jelszót, és ez végeredményben oda vezetett, hogy a megbeszélések eredménytelenül zárultak. A gazdasági válság idején Anglia, az USA, Franciaország, Olaszország ós más imperialista államok harcot folytattak a Balkán feletti uralom megszerzéséért. Különösképpen növelte diplomáciai tevékenységét Franciaország, amely balkáni paktum létrehozására törekedett, természetesen az ő irányítása alatt. Franciaország és Anglia szerint a tényleges politikai közeledés Bulgária és Jugoszlávia között komoly garanciát jelentett volna a balkáni államok szervezett blokkjának létrehozása szempontjából, amely ellen tudott volna állni Németország délkelet-európai expanziójának és ellensúlyozni tudta volna a Szovjetunió növekvő balkáni befolyását. 1933 második felétől Bulgária több lépést tett külpolitikai elszigeteltségének felszámolására. Ebben az évben utazik Borisz király Londonba és Párizsba, és az itt kapott tanácsok alapján érkezik szeptember 18-án Belgrádba, hogy normalizálja kapcsolatait Jugoszláviával. A bolgár és jugoszláv király tanácskozásaival egy közelebbi együttműködési tendencia kezd kibontakozni a két ország között. Ebben az időben Jugoszlávia is úgy vélte, hogy helyes lenne kapcsolatait normalizálni Bulgáriával. Ennek révén vélte ellensúlyozni Olaszország agresszív magatartását, Bulgáriát pedig déli szomszédai részé-