Századok – 1973

Történeti irodalom - Somogy megye múltjából 1970; 1971 (Ism. T. Mérey Klára) 157/I

162 TÖRTÉNETI IRODALOM hozzájárulást jelent. A központi iratok (cégbíróság, Hitelbank, földművelésügyi és pénzügyminisztériumi iratok, valamint az Esterházy hercegi levéltár) adatai alapján tisztázza a MIR keletkezésének körülményeit, a kaposvári hitbizományi birtok bérbevételének, továbbá a cukorgyárnak, majd későbbi melléküzemeinek: a malomnak, a sertéshizlaldának, a központi erőtelepnek (mely egyben Kaposvár áramszolgáltatásában tartaléktelepként működött), a jéggyárnak, a Helios konzervgyárnak és a szónsavgyárnak meglakulását, fejlődésük körülményeit, az előrelendítő és hátramozdltó tényezőket. A színvonalas tanulmány mindvégig az országos fejlődés egészében szemléli ennek a kapitalista nagyvállalkozásnak minden ténykedését. A mezőgazdaságtörténet egyik értékes forrását elemzi ki Kanyar József, amikor a földreform gazdasági és társadalmi következményeit tekinti át az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében. Lényegében az 1895. évi üzemstatisztika adatait veti össze az 1935. évi mezőgazdasági összeírások anyagával, belevonva az összehasonlítás körébe a Magyar Statisztikai Közlemények köteteinek és a Magyar Statisztikai Évkönyv 1939. évi kötetének adatait is. A tanulmány eredményei pregnáns bizonyítékát adják annak, hogy e statisztikai kötetek elemzése — az őket ért súlyos bírálatok ellenére — értékes, új megállapításokhoz, gazdasági s társadalmi következtetésekhez vezethet egy megye történetére vonatkozóan is. A kötet zárótanulmánya Andrássy Antal munkája, aki az 1945-ös választásokat és a Magyar Kommunista Párt ezidőben folytatott tevékenységét tekinti át viszonylag nagy apparátus megmozgatásával. Forrásai közül bőven merít a Somogy megyei Pártarchivum és a Párttörténeti Intézet anyagából, amely visszaemlékezéseken kívül a Pécs Területi Bizottság iratait, jelentéseket és munkaterveket tartalmaz. Felhasználja azonban a Rippl Rónai Múzeum legújabbkori adattárát és a Somogy megyei Levéltár különböző gyűjteményeit (főjegyzői iratok, Nemzeti Bizottságok jegyzőkönyvei, a kaposvári Somssich Pál gimnázium iratait stb.), továbbá a korabeli sajtó színes anyagát is. E sokszínű anyagból bontakoznak ki az MKP megalakulásának és megindulásának első évei, a kommunisták szerepe a felszabadulás utáni új élet megindulásában, kapcsolatuk más pártokkal és szervezetekkel, majd a választási harc és annak eredményei, amelyet külön táblázatban is közöl járásokra és Kaposvár városára lebontva. Különösen szemléletessé teszi a tanulmányt a járásonként! eredményeket oszlopdiagramokkal ábrázoló térkép. Ez az értekezés jó alapot szolgáltathat a megye további életét és fejlődését bemutató kutatásokhoz, mert tárgyilagos, széleskörű elemzésével, oknyomozásával a maga realitásában mutatja be az új élet születésének nehézségeit, de egyben távlatait is. Ez a rövid ismertetés — mint minden ismertetés — szükségszerűen szubjektív, hiszen az ismertető érdeklődési köre, szakismeretének egyes korszakokra és témákra vonatkozóan mélyebb vagy sekélyebb foka befolyásolja egy ilyen sokszínű kötet alapos ismertetését. Nem is tűztem ki más célt ezzel a néhány oldallal, mint azt, hogy a szakemberek figyelmét felhívjam arra, hogy a helytörténetírásnak ezeket az igen reprezentáns köteteit, amelyek közé a Somogy megyei Levéltár évkönyvei is tartoznak, érdemes forgatni. Ezekből a gyűjteményes kötetekből lehet meríteni, mert ezek nemcsak új és fontos forrásfeltárásokkal, hanem gyakran új módszerekkel, a helytörténet forrásadottságaiból származó, a megszokott-tói eltérő szemlélettel olykor meglepő és feltétlenül figyelembeveendő eredményekkel gazdagíthatják az országos történetírás és kutatás egészét. T. MÉREY KLÁRA