Századok – 1973

Történeti irodalom - Hegedűs Sándor: Az utolsó trónfosztás (Ism. L. Nagy Zsuzsa) 1277/V–VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1279' és ellentmondásait. Hasznos lett volna a legitimista tábor legfőbb irányzatainak és ezek képviselőinek bemutatása is, mert ez szintén részét alkotta a konszolidációs problémáknak. A kötet sokoldalú és érdekes forrásanyagából, a felhasznált irodalomról sajnálatos módon az utolsó évek legfrissebb termékei, s a korszak, a tárgyalt probléma szempontjából is jelentős hazai feldolgozások kimaradtak. Ez az események leírásánál is érezteti hatását, de méginkább hátrányosan befolyásolta az általános történeti értékelések megfogalmazását. L. Nagy Zsuzsa BUDAPEST TÁRSADALMÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK SZÁZ ÉVE. 1872/73—1972 (Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó — Kossuth Könyvkiadó. 1972. 280 1.) Az egységes Budapest megalapítására — Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — 1872-ben került sor. A centenáriumra megjelent kötet a főváros száz évének történetével, fejlődésével foglalkozik. Az egyes fejezetek áttekintő képet nyújtanak Budapest népesedésének alakulásáról, a főváros iparának, mezőgazdaságának, kereskedelmének és közlekedésének fokozódó fejlődéséről, a lakosság életkörülményeinek, anyagi, szociális és kulturális helyzetének változásairól és más hasonló fontos kérdésekről. Ilyenképp a kötet történészek számára is hasznos, tényeket, összefüggéseket és adatokat egyaránt magába foglaló kézikönyvként is szolgál. Különösen érdekes és kevésbé feldolgozott tematikát tárgyal a „Budapest közigazgatásának száz éve" c. fejezet. Ez áttekintést nyújt a fővárosi törvényhatóság megalakulásának időszakáról, az első törvényhatósági tanácsok működéséről, az igazgatási szervezet alakulásáról, a közigazgatási terület változásairól és más kérdésekről. Egy másik fejezet — ugyancsak kevésbé feldolgozott témakört tárgyalva — a főváros agglomerációs (városkörüli) övezetének változásait, növekedését ismerteti. Mint e kötetből is kiderül, az első időszakokban a főváros ós környéke közötti kapcsolat viszonylag laza volt. Az ipari fejlődés során az agglomerációs övezet egyre szólesült, s ma már 44 települést foglal magába. Mindez a főváros kisugárzó hatásának vizsgálatára, illetve a Budapest-történeti kutatások összetettebb vizsgálatának fokozására ösztönözhet. Harmadik ilyen tanulságos fejezete a kötetnek az, amely Budapest helyét és szerepót vizsgálja az ország társadalmi és gazdasági életében. Történeti fejlődésünk egészére jellemző tényeket, összefüggéseket ós adatokat sorakoztat fel a kötet. Ezek a helyzetanalizissel együtt átfogó magyarázatot is nyújtanak arra, hogy miért volt különleges jelentőségű Budapest szerepe az ország egész fejlődésében ós történelmében. E helyzetábrázolásból is következik, hogy a főváros különleges szerepe — amely túlzott centralizmussal s a vidék fokozódó elmaradásával járt együtt — nem csak előnyöket foglalt magába, hanem — az ország egésze szempontjából — súlyos hátrányokat is. Különösképp a fejlett ipari országokhoz hasonlítva jelentkeznek e túlzott Budapest-központúság hátrányai. Ugyancsak érdekes és tanulságos a kötetnek az a része — történelmi szempontból is —, amely Budapest és az európai nagyvárosok fejlődésének összehasonlítását tartalmazza. Eszerint a XIX. század utolsó harmadának kezdetén Budapest —- lakosság tekintetében — még csak a 17. helyet foglalta el a nagyvárosok között; ma már — lé-