Századok – 1973

Történeti irodalom - Czerska Danuta: Sobonoje Ułoženije 1649 roku. Zagadnienia społecznoustrojowe (Ism. Komoróczy György) 1259/V–VI

1260 TÖRTÉNETI IRODALOM 1260' Az I. fejezet a XVII. századi orosz belállapotokat tárgyalja. Ismerteti az 1603 óta egyre erőteljesebben ismétlődő parasztfelkeléseket, miközben részletesen mutatja be az 1648. évi moszkvai megmozdulásokat, amelyek az uralkodót a jogszabálygyűjtemény összeállítására kényszerítették. Ezeknek tárgyalása során vázolja a XVII. században kialakult piacviszonyokat, a körzeti piacszervezés körülményeit, a városok árufelvevő funkcióját, a paraszti termelés kiszélesedését. A II. fejezet foglalkozik az 1648/1649. évi országgyűlés előkészítésével, a különböző állami körzetekben tartott gyűlésekkel. A fennmaradt hivatalos jegyzőkönyvekből elénk tárja azt a „publicisztikai ügyeskedést", — ahogyan a tárgyalásokat a szerző jellemezte —, amely nem mutatta be a szembenálló társadalmi érdekeltségek igazi gyökereit, mert a követek leplezni kívánták a valóságos helyzetet. A szerző a hivatalos jegyzőkönyvek megfogalmazása mögött kutatja és más forrásokkal is bizonyítja a humanista színben megfogalmazott gondolatok igazi hátterét, az uralkodó osztályok gazdasági érdekeinek érvényesülését. Az 1648. július 16-án kezdődő országos tanácskozáson a cári hatalom és a tartományokból küldött követek, valamint az arisztokrácia között erőteljes összecsapások zajlottak; ezeknek összeegyeztethetetlen ellentétei szükségessé tették az alkotmány kidolgozására önálló bizottság kiküldését, amely október 3-án mutatta be az elkészített tervezetet a cárnak és a bojárok gyűlésének. A szerző ebben a fejezetben részletesen kitér a felmerült javaslatokra, s ezt az alkalmat használja fel arra, hogy az addig érvényesült jogszabályi intézkedésekről beszámoljon. Az elhangzott viták tartalmának elemzése után kivonatosan bemutatja magának az alkotmánynak mind a 25 fejezetét azzal, hogy az a végleges megszövegezés jóváhagyása után 1649. április 7-én 1200 példányban jelent meg, rögzítve tényleges társadalmi és gazdasági viszonyokat. A III. fejezet a legnagyobb terjedelmű, mert a szerző ebben vázolja a különböző társadalmi osztályok s azokon belül rétegek, csoportok állapotát. Ismerteti a parasztság jogállását, jogfosztottságát, de nem elégszik meg valamiféle egységes kép megrajzolásával, hanem a termelőmunkában elfoglalt helyzete alapján szétválasztja egymástól a faluközösségekben élő jobbágyokat, az uradalmi alkalmazottakat, a belső cselédséget, sőt továbbmenően a jobbágyságon belüli rétegeződésből adódó társadalmi és jogi különbségeket. Ennek a rendszerezésnek elvei alapján kapunk tájékoztatást a zsellérekről, a „lakókról" (subinquilinus), a szabad költözésű, valamint az örökös jobbágyokról, az emberkereskedelemről, az elégedetlenség több jeléről, a földesúri jogalkalmazás kegyetlen módszereiről. A továbbiakban ismerteti az egyházi tulajdont, az egyházi arisztokrácia és a kispapság ellentéteit, a lelki és hatalmi terror visszaéléseit, az egyház erőteljes politikai befolyását, nem egyszer a világi nagybirtokkal szembenálló magatartását. Az utóbbival részletesen foglalkozik, adatokat közöl a nagybirtok megoszlásáról, az újonnan felemelkedett birtokosokról, a régebbi bojárcsaládok visszaszorításának eredményeiről, miután azok egy része szemben állott az állami abszolutizmus törekvéseivel. A XVII. század első felében már megindult az a társadalmi folyamat, amely később Nagy Péter cár korában átmenetileg befejeződött, s valójában nem egyszer egészen alacsony sorból felkerült személyek jutottak részben állami hivatalokhoz, részben nagyobb birtoktestekhez. Az emiatt kibontakozó küzdelmek minden társadalmi osztályra hatással voltak, s a szerző egyik legnagyobb érdeme, hogy gazdag adatokra támaszkodva tárgyalja a harcok lefolyását, a szembenálló családokban megtestesült politikai küzdelmek gazdasági és hatalmi alapjait. A munkát az irodalom áttekintése, a források megnevezése és orosz nyelvű kivonat fejezi be.