Századok – 1973

Közlemények - Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország 106/I

110 FÜVES ÖDÖN egyházközség Galamb utcai szegényházának vendégszobájában3 2 történt. A helybeli kereskedők — élükön Harisszal3 3 és Dormuszisszal — élelemmel, ruhával és pénzzel lát­ták el3 4 a menekülteket és így bocsátották el őket néhány nap múlva Trieszten át Morea felé,3 5 hogy ott folytassák a harcot a törökök ellen. A sikertelen moreai felkelés után 1823-ban több menekült kereste fel Budán Dionisziosz Popovics görög száxmazású püspö­köt. Egyik alkalommal egy menekült négy fiával a földre borult előtte, ruhát, segélyt kért tőle. A püspök ekkor annyira megsajnálta őket, hogy majdnem mindenét nekik adta. A Szent Szövetség anarchista lázadásnak minősítette a görög szabadságharcot, ezért az osztrák hatóságok erősen figyeltették a görögöket, akik ennek tudatában nem merték érzelmeiket nyiltan kifejezni, s csak titokban támogatták honfitársaikat. Hogy a magyarországi görög ifjakat milyen lelkesedós fűtötte a szabadságharc győzelméért, arról tanúskodik egy 1827. évi bécsi rendőrségi irat is.36 Eszerint Docsko brassói nagykereskedő Bécsben jogot hallgató 18 éves fia és két másik görög fiatalember bécsi görögöket verbu­vált a törökök elleni harcra. Bizonyára a pesti görög ifjak körében is folyt önkéntesek toborzása, csak erről eddig írásos dokumentumot nem sikerült találnunk. A pesti görögök érzésvilágára vet fényt az a tény, hogy 1822-ben Pesten jelentették meg a szabadságharc elején tragikus véget ért Parga városka katasztrófájának görög nyelvű leírását3 7 ós ugyancsak Pesten került kiadásra 1829-ben a navarinói ütközet görög nyelvű leírása.3 8 A pesti Monaszterly család azáltal fejezte ki a görög szabadságharc iránti lelkese­dését, hogy szövetárú boltjukat Ipszilandi herceghez címezték és az üzlet cégére egy a törökök ellen kardot markoló görög vitéz volt.3 9 Szívesen látogatták a pesti görögök a Fehér Hajó kávéházat, amelynek falfestménye a navarinói tengeri ütközetet ábrázolta. Hogy a pesti görög ifjak közül hányan mentek Görögországba harcolni, s hogy anyagilag mennyi támogatást nyújtottak a pesti görögök az otthon harcolóknak, eddig nem sikerült megállapítanunk, hisz mindez akkor rendőrileg tilos cselekedet volt és írást nem vezethettek róla. A felsorolt kevés számú adatból azonban világos, hogy Pest görög­jeinek aktív szerepe volt a 9 évig tartó görög szabadságharc támogatásában. De a görög forradalomnak nemcsak a magyarországi s elsősorban a pesti görögökre, hanem a magyarokra is nagy hatása volt. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a követke­zőkben nagy vonásokban ismertessük a görög szabadságharc magyar visszhangját is. A magyarok már 1821 előtt érdeklődéssel figyelték a görögök forradalmi mozgoló­dását. Engel János Keresztély40 magyar történetíró 1797-ben a balkáni hangulatot parázsló tűzhöz hasonlította, amelyet egy kis fuvallat is lángra lobbanthat. Rigasz sze-32 Az egyházközség szegényházára vonatkozólag ld. Füves ö. : A pesti görög-román szegényápolda. Orvostörténeti Közlemények, 50 (1969) 133—136. 1. 33 Harisz Demeter nevét viseli még ma is Budapest belvárosában a Haris-köz. 34 Erre céloz F. Schams is, amikor megemlíti, hogy a szegény utasok nemcsak ingyen szállást kaptak a pesti görögök szegényházában, hanem mérsékelt útiköltséget is. (F. Schams: Vollständige Beschreibung der kgl. Freistadt Pest in Ungarn. Pest 1821. 326. 1.) 35 Dimitriosz Ipszilandi is Magyarországon keresztül ment Bukovinából Görögor­szágba 1821 áprilisában. Xodilosz: i. m. 73. 1. 3G P. Enepekidisz : Neue Quellen und Forschungen zur Geschichte und Kultur der Griechen in der Österreichischen Monarchie. Berliner Byzantinische Arbeiten, 15 (1960) 224-225. 1. 37 Horváth E.: Magyar-görög bibliográfia. Budapest. 1940. 46. 1. 38 Uo. 51. 1. 39 Bevilaqua BorsodyB. : Pest-budai kávéházak. Budapest. 1935. II. köt. 1147. 1. 40 J. Chr. Engel: Geschichte des Ungarischen Reiches und seiner Nebenländer. Halle. I. köt. 1797. 473-474. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom