Századok – 1973
Közlemények - Füves Ödön: Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország 106/I
108 FÜVES ÖDÖN kiképzés céljából. A görög származású Dionisziosz Popovics budai szerb püspök1 1 engedélyével a pesti görögök külön kápolnát létesítettek1 2 a vlachok bosszúságára és a közös egyházközség kárára. Ebben a kápolnában engedély nélkül harmadik tányérozást (gyűjtést) is végeznek ismeretlen célra. A Filiki Eteria másik jelentős magyarországi központja Újvidéken1 3 van. Bár e városban kevesebb görög él, mint Pesten, de azok vagyoni szempontból nem voltak jelentéktelenebbek a pesti görögöknél. Minthogy Újvidék az ország határán fekszik, azért a görögök itt áruszállító hajókon könnyen kicsempészik Törökországba az összegyűjtött pénzt. Ennek megakadályozására Hager intézkedések megtételét javasolja annál is inkább, mert a pesti és bécsi görögök szoros kapcsolatban vannak egymással. E jegyzék vétele után a nádor elrendelte e két magyarországi városban élő görögök megfigyelését. Bács megye 1815. június 15-i jelentése szerint, amelyet József nádor július 13-án továbbított a kancellárhoz, Újvidéken csak 2 — 3 olyan görög él, akik az újságokból értesültek a Filiki Eteria létezéséről. A városban semmiféle gyűjtés nem történt. A nádor egyidejűleg utasítást adott a görögöknek Zimonyban és más határátkelőhelyeken való szigorú ellenőrzésére, nehogy azok engedély nélkül kivigyék a pénzt az országból. A nádor jelentésén alapuló 1816. febr. 8-án kelt kancellári irat1 4 arról tudósít, hogy akkor még a pesti görögök nem tudtak a titkos társaságról, s így pénzgyűjtést sem végeztek erre a célra. A harmadik tányérozás királyi engedéllyel15 a görög-keleti iskolaalapra történik. Az így összegyűjtött összeg esetenként 80 —100 Ft-ot tesz ki. Hogy e megnyugtató nádori jelentés ellenére is volt kapcsolatuk a magyarországi görögöknek a Baráti Társasággal, bizonyítja Czerwenka zimonyi „Generalfeldwachmeister" 1816. február 13-i titkos jelentése,1 6 amely szerint a zimonyi görögök 400—500 forintot gyűjtöttek már a Múzsabarátok Társaság céljára. Czerwenka február 23-án jelentette,17 hogy Kozani görögországi város 5 fiatal Múzsa-barát tagja Zimonyba érkezett. Köztük volt Johannes Szacelláry pesti görög kereskedő Demeter nevű fia, valamint a szintén Pestre igyekvő Johannes Agora, aki barátjának, Michael Perdikarisz18 kozáni orvosnak Anthimosz Gaziszhoz,1 9 a bécsi Múzsabarátok Társaság elnökéhez intézett levelét hozta magával. Lehetetlen, hogy ezek az ifjak2 0 és a többi hazánkon átutazó, illetőleg Bécsbe 11 A Kozániból származó püspök eredeti neve Dionisziosz Papajannuszisz volt. Személyére vonatkozólag ld. Margalits E. : Szerb történelmi repertórium. Budapest . 1918. 193 — 195. 1. — Nicanor: Дионис^е ПоповиГ! епископ Будимски. Гласник. Beograd 1968. aug. 168-171. 1. 12 A Helytartótanács 1810. jún. 5-én engedélyezte a külön kápolna létesítését a Bekella-házban. 13 Compania Graeca Neoplatensis. Glasznik isztorikog drustva 9 (1963). 14 OL. A. Pr. P — 45-1816. Vö. Enepekidisz: i. m. 115—117. 1. „. . .Graeci Pestienses non tantum nullám cum praetensa hac societate correlationem, sed nec notitiam quidem ejusdem habeant, pecuniaeque hoc scopo nec colligantur, nec extra Regnum eferantur." 15 A harmadik tányérozás (tertius orbiculus, dritter Opferteller) a Helytartótanács 1811. aug. 6-i 19371 sz. rendelete alapján folyt. 16 Enepekidisz: i. m. 119. 1. 17 Uo. 73. 1. 18 Michael Perdikarisz szintén a Filiki Eteria tagja volt. Ó költeményeket is írt. Rigaszról és annak árulójáról írt költeményét a cenzúra visszautasította, viszont az Ermilosz c. eléggé szabadelvű szatirikus verse 1817-ben Pesten jelent megc. N. P. Delialisz: KtxráXoyoQ èvTvnwv Ar)/ÀOTii)rjç BißhoÖ-rjxrjQ KoÇàvrjç I. köt. Thesszaloniki 1948. 183. 1. 19 Anthimosz Gazisz archimandrita a bécsi görögök papja volt. Ő szerkesztette a Bécsben meginduló görög újságot, a Aoyioç 'Eçjurjç-t. A Filiki Eteria bécsi szervezetének igen aktív vezetője volt. 20 Johannes Agorát pl. mint gyanús személyt a rendőrség felsőbb rendeletre figyeltette. Enepekidisz : i. m. 79. 1.
