Századok – 1973
Közlemények - Tardy Lajos: Verancsics Antal sztambuli követjelentései Grúziáról (1553-1557, 1567-1568) 91/I
VERANCSICS ANTAL KÖVETJELENTÉSEI 103 Ugyanebben a jelentésében így vázolja a török államvezetés gondjait: „A franciák a hajóhad beavatkozását kívánják; Itália erősen háborog; az oroszok, kozákok és cserkeszek a Fekete-tenger mellékét nyugtalanítják; a tatárok is, a mingrélek is igénylik saját részükre a segítséget. Ezért a Porta vajmi nehezen tud dönteni mind a szárazföldi, mind pedig a tengeri ügyekben. Nem tudja, ellenünk bontson-e zászlót, vagy pedig a perzsa ellen; nem tudja, hogy elküldheti-e hajóhadát az itáliai vizekre, tekintettel az itáliai fejedelmek állhatatlanságára és a franciák haragjára; ez utóbbiak nem szűnnek meg őket gyalázni a tudtuk nélkül megkötött, majd könnyelműen megszegett fegyverszünet miatt."5 3 i Verancsics e levele után néhány hónappal Zay Ferenccel együtt hazatér Magyarországra, ahonnan csak tíz óv múltán, 1667-ben tér vissza Sztambulba, újabb diplomáciai küldetésben. Utolsó sztambuli hónapjai folyamán még néhány igen érdekes jelentést küld királyának, ezek azonban — bárha tele vannak perzsa vonatkozásokkal — már nem foglalkoznak közvetlenül sem grúziai hadműveletekkel, sem Grúziával kapcsolatos diplomáciai eseményekkel. Verancsics Antal második (1667 — 1668) portai küldetésének iratanyagában5 4 lényegesen kevesebb grúz vonatkozást találunk. Figyelmét elsősorban a török-perzsa viszony várható alakulása köti le és alig találunk Grúziával kapcsolatos utalásokat. 1567. október 7-i terjedelmes jelentésében csak egyetlen bekezdés foglalkozik a perzsa ügyekkel.5 5 Ugyanezen óv december 7-ón a császár velencei követéhez, Dörnberg Vidhez írt levelében már bővebben emlékezik meg e tárgyról.56 1567. december 21-i, Ferdinándhoz írt jelentése hosszasan foglalkozik a perzsa szövetség értékével,5 7 a Van körüli hadieseményekkel.5 8 Singkmoser Márkhoz, Miksa alkancellárjához írt levelében a perzsa kérdés, a perzsák értékelése mellett ismét szóba kerülnek a grúzok is: „a perzsa uralkodóról sok mindent kiagyalnak ós terjesztenek nyilvánosan. Mozdulatait most is eltitkolják, de továbbra is arról álmodoznak és fecsegnek, hogy követe ide fog érkezni. Ám minthogy követe még mindig nem jelent meg és a perzsákkal szomszédos népek, mint a bagdadiak, karamánok, a grúzok és mások csaknem nap mint nap kérnek tanácsot ós segítséget ettől az uralkodótól (ti. a perzsától. — T. L.), sűrűn küldözve hozzá követeket, ebből is kitűnik, hogy mennyi hitelt lehet tulajdonítani ezeknek a koholmányoknak."59 Ezzel véget is ért Verancsics Grúziával kapcsolatos jelentéseinek sora, annál is inkább, mivel röviddel később létrejött a nyolc évre szóló béke és a követ befejezte sztambuli küldetését. * Verancsics Antal történetírói egyéniségének, módszereinek és eredményeinek alaposabb értékelése túlnőne e tanulmány keretein. Mindezekkel csak annyiban foglalkoztunk, amennyiben Verancsics diplomáciai írásműveinek Grúziával kapcsolatos anyagát érintik. Tudjuk, hogy ez az anyag csak hiányosan áll rendelkezésünkre. Verancsics az őt jellemző éleslátással nyomban felfigyelt arra a tényre, hogy a grúzok — jó reálpoli-53 Uo., 262. 1. 54 Verancsics V. köt. 55 Uo., 135 — 136. 1. 56 Uo. 169. 1. 57 Uo., 171. 1. 58 Uo., 173-176. 1. 59 Uo., 197—198. 1. — Ebben azonban tévedett Verancsics, mert Ali Kuli kán, a perzsa követ nem sokkal később valóban megérkezett fényes kíséretével a szultán székч-árosába (uo. 245. 1.).
