Századok – 1973
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1060/IV
1060 KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI A központ hírei Elnökségi ülés A Magyar Történelmi Társulat Elnöksége 1974. január 9-én Ember Győző akadémikus elnökletével ülést tartott. Az Elnökség megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta a Társulat 1973. évi tevékenységéről készített beszámolót s az 1974. évi munkatervet. Az Elnökség elfogadta Berend T. Iván főtitkár lemondását — tekintettel rektori megbízatására — és felkérte Szabolcs Ottó titkárt a főtitkári teendők ellátására. Egyben az Elnökség köszönetet mondott Berend T. Ivánnak sok évi eredményes munkájáért. Az Elnökség ezután a helytörténeti és üzemtörténeti szakosztályok tisztújításának kérdésével foglalkozott. Tudományos ülésszak A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya, Történettudományi Intézete és a Történelmi Társulat az 1848 — 49-i magyar forradalom 125. évfordulója alkalmából 1973. december 13—14-én tudományos ülésszakot rendezett. Pach Zsigmond Pál elnöki megnyitója után Spira György „Negyvennyolc mai szemmel", Szabad György „A polgári átalakulás megalapozása 1848 — 49-ben" és Katus László „Á forradalom helye Magyarország gazdasági fejlődésében" címmel tartott előadást. Az ülésszak második napján Mátrai László elnökölt; Varga János „A forradalom és a parasztság", Kovács Endre „A forradalom és a nemzetiségek" és Diószegi István „A magyar forradalom nemzetközi helye" címmel tartott előadást. Az előadásokat követő vitán Ember Győző elnökölt és zárszavával ért véget a tudományos ülésszak. (Az ülésszak részletes ismertetésére a Századok vissza fog térni.) A vidéki csoportok hírei A Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja és a TIT Baranya megyei Történelmi Szakosztálya közös rendezésében 1973. december 10-én Dolmányos István kandidátus, egyetemi docens „Napjaink szovjet historiográfiája" címmel tartott előadásában először a Szovjetunióban az utolsó évtizedben megjelent historiográfiai műveket tekintette át, majd történeti korszakonként ismertette a felvetődött kutatási problémákat, s azok megoldásának módjait. Kiemelten tárgyalt egy-egy jelentősebb vitát, és így sikerült rámutatnia azokra a történeti problémákra is, amelyek egyes korszakokban a szovjet történetírást elsősorban foglalkoztatják. A középkor, az újkor és a legújabb kor egy-egy vitás kérdésének konkrét ismertetéséből szűrte le a szovjet historiográfia jellemző vonásait: a pártosságot, eszmeiséget, többoldalúságot, a kitekintést az egyetemes történelem felé, a problémák árnyalt kidolgozásának fontosságát. Az előadás után a közönség soraiból több kérdést intéztek az előadóhoz, elsősorban az oroszországi történeti fejlődés megítélésével kapcsolatosan. E vonatkozásban az előadó az orosz történelem európai jellege mellett tört lándzsát, amellett, hogy hangsúlyozta: Oroszország mindig „nyitott" volt, Ázsia felé is. Kérdés hangzott el a Szovjetunióban folyó „Amerika kutatásról", a nyugati munkásmozgalmak értékeléséről. Az előadó részint bibliográfiai adatokat adott egyes problémakörök bővebb megismeréséhez, részint vázolta a legújabb szovjet irodalomnak e kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalását. Az ülés az elnöklő Benke József kandidátus értékelő és köszönő zárszavával ért véget. A Századok szerkesztőbizottsági ülése A Századok szerkesztőbizottsága 1973. november 30-án ülést tartott Zsigmond László akadémiai levelező tag vezetésével, amelyen meghallgatta a szerkesztőség beszámolóját és megvitatta a szerkesztőség által beterjesztett, az 1974. évi számokra vonatkozó tervezetet. A szerkesztőbizottság értékelve a Századok 1972. évi 106. évfolyamában megjelent munkákat, a következő szerzőket részesítette jutalomban: Pach Zsigmond Pál akadémikust az „Egy évszázados történész vitáról: áthaladt-e a
