Századok – 1973
Közlemények - Tardy Lajos: Verancsics Antal sztambuli követjelentései Grúziáról (1553-1557, 1567-1568) 91/I
"94 TARDY LAJOS és amasziai tartózkodása idején — így a török—perzsa békekötést követő időben is — folytatta harcát a perzsák ellen. Kahétiában Levan király más politikát folytatott. Országát a rendkívül nehéz korszakban is a virágzás állapotában tartotta azáltal, hogy csak titokban támogatta Kartlit hősi honvédő harcaiban és látszólag engedelmességgel viseltetett a perzsa sah iránt, sőt olykor támogatta is azt a sirváni mohamedán emir ellenében.8 Nehéz dolga volt a szintén kiváló tehetségű Bagrat imeretii királynak, akinek a török váratlan nagyerejű támadásával kellett szembeszállnia — jóllehet hűbéreseinek engedetlensége eleve gátolta a sikeres védekezés lehetőségét. Az első török támadást győzedelmesen visszaverte ugyan, de a felbőszült oszmán újabb offenzívájával szemben alulmaradt. 1555-től Imereti kénytelen volt elismerni a szultán főhatalmát. A többi grúz államnál lényegesen kedvezőbb helyzetnek örvendett a tengerparti Mingrélia, mely távol a hadszínterektől, megmaradt államisága sértetlen birtokában. Verancsics a grúziai eseményekkel kapcsolatos híradásaiban mindig „georgiaiak"ról, ,,Georgiá"-ról ír, és ezért az olvasó nem képes megérteni, miként lehetséges az, hogy ezek a grúzok egyik nap a török ellen, másik napon a török mellett harcolnak. A fenti helyzetkép adja meg a kulcsot Verancsics jelentéseinek megértéséhez. Különböző grúz országokról van szó! Ugyanakkor érthetővé válik az is, hogy miért állt oly nagy mértékben a grúz államok érdekében a török-perzsa háború továbbfolytatása. Céljuk azonos volt a magyar követ céljával. A grúzok is, a magyarok is megmaradásuk érdekében azt kívánták előmozdítani, hogy a két iszlám hatalom gyengítse tovább egymást s ne kapjon szabad kezet peremállamaik meggyengítésére, majd megsemmisítésére. Verancsics Antal így magyarázza meg öccsének, Verancsics Mihálynak, hogy miért ment bele a török a magyar királlyal való fegyverszünetbe: ,,A török uralkodó a perzsák ellen háborút akart indítani és ezért békét kívánt hátrahagyni Magyarországon. Ázsiába készült haddal elindulni, hogy így csupán egyetlen ellenségre irányítsa figyelmét és mentesüljön minden gondtól".9 Ez a felismerés végig elkíséri Verancsicsot fejtegetéseiben és mind Magyarország, mind Grúzia vonatkozásában ismételten utal arra, hogy helyzetük a két mohamedán hatalom közötti viszony függvénye. A királyhoz intézett 1553. október 5-i jelentésében1 0 bukkan fel először a török — perzsa háború eseményeinek ismertetése során a grúzok megnevezése. Egyebek mellett itt figyelmet érdemel az a tény, hogy a grúzokat a perzsák jelentős szövetségeseinek minősíti. ,,A perzsák királyáról eddig még semmi olyat nem tudunk, ami biztosnak volna mondható . . . Annyi azonban tény, hogy a perzsa nem fél az oszmántól és hogy a perzsa pártján vannak a nem kicsiny és nem is gyenge grúzok . . ." Verancsics — miként arra fentebb már rámutattunk — ekkor még nem tudja, hogy a grúzok ebben az időben nem alkottak egységes államot, hanem több kisebb királyságra és fejedelemségre szakadtak, melyek közül egyesek a perzsákkal, mások a törökkel kényszerültek tartani.1 1 A későbbiek során elérkezik ehhez a felismeréshez.1 2 8 W. E. D. Allen: A History of the Georgian People. London, 1932, 140. 1. 9 Verancsics III. köt., 2. 1. 10 Uo. 107. 1. 11 E vitathatatlan tény világosságában igen különösen hat még ma is N. Jorgának a források túlságosan könnyed értékelésén alapuló összefoglalása a Verancsics első konstantinápolyi küldetését megelőző esztendők grúz viszonyairól (Geschichte des osmanischen Reiches. III. köt. Gotha, 1910. 118—119. 1.). Jorga téves képet ad; öncélúnak állítja be a grúz nép létéért, fennmaradásáért vívott harcait, belső küzdelmeit, és ezzel sokban hozzájárult a grúz múlttal kapcsolatos egyes helytelen nézetek kialakulásához. 12 A velencei követjelentések között elsőként Bernardo Lorenzo beszámolójában bukkannak fel a XVI. századi grúz belső viszonyok ismeretét mutató feljegyzések (Albèri: i. m., Ser. III., vol. II., 393. 1.). Lorenzo jelentése plasztikusan tanúsítja a velencei diplo-
