Századok – 1972
Közlemények - Granasztói György: Társadalmi tagozódás Brassóban a XV. század végén 350/II
356 GBAXASZTÓI GYÖRGY terjedt ki, másrészt erdélyi és moldvai forgalmat is lebonyolított. Piacát a barcasági és a közelebb eső havasalföldi területek lakossága látogatta.'3 Korszakunkban Brassó már Szeben egyenrangú versenytársának számított. A kereskedelmi forgalom jellegét jól tükrözi az az 1478. évi nádori rendelet, amely a szászok és a váradi káptalan hosszú pereskedését kívánta eldönteni a váradi révnél szedett királyi vámmal kapcsolatban. A rendelet a szászok panaszára meghatározta az itt kivitt áruk után szedhető vámot, így a felsorolásból következtetni lehet a szász területek nyugati irányú exportjának összetételére. A főbb árucsoportok: élelmiszercikkek (hal, gabona, só, bor, szalonna, hagyma stb.), mezőgazdasági eredetű nyerstermékek (komló, gyapjú, len, kender, faggyú, viasz), élőállatok (ökör, barom, sertés, ló stb.), nyers vagy félkész termékek (vas, prémek, ürü-, bárány-, kecske-, juh-, marhabőrök, róka- és nyestbőrök) valamint néhány iparcikk (posztó, terítők, olcsó szövetruhák, takarók, bőráruk, fémáruk, üstök, kardok) voltak.2 4 A felsorolásban tehát túlsúlyban vannak az élelmiszercikkek, a mezőgazdasági és egyéb nyers- illetve félkésztermékek, élőállatok. Fráter István Brassó 1503. óvi huszadjegyzóke alapján vizsgálta a város kereskedelmének sajátosságait.2 5 Statisztikai táblázatából megállapítható, hogy a forgalomba került áru összértéke alapján kiugróan nagy tételt képezett a bors, jelentős a viasz, tömjén, déligyümölcsök adás-vétele. (A behozott viaszt 1374 óta a városban kellett formába önteni.) A szűkebb körzet piaci forgalmában nagy mennyiségű élőállat (főleg ökör), valamint hal került eladásra. Ezek a környékről, elsősorban a Barcaságból és a Havasalföldről érkeztek. A hal a század folyamán egyre keresettebb élelmezési cikk lett. A behozatal fontos árui voltak a különféle nyers bőrök és prémek, amelyek a város timár- és szűcspiacát éltették, olyannyira, hogy Mátyásnak több ízben kellett intézkednie a különböző spekulációs manőverek ellen. Ezek célja a bőrök, prémek iránti kereslet növelése és az árak emelése volt.2 6 A huszadjegyzék szerint a bőr- és prémkikészítés termékei mellett a brassói kézművesipar cikkei közül a ruházati áruk és a vasáruk voltak jelentősek. A textilipar behozatali cikkei is jellegzetes nyers vagy félkésztermókek: pamut és pamutáruk, gyapjú, gyapot, nagymennyiségű olcsó ,,bogass" nevű gyapotszövet, amely további feldolgozásra került, len- és kenderáruk. A kivitel fő cikke viszont a kész, olcsóbb posztó és vászon; ezek mellett számos drága szövet, selyem, bársony fajtát is közvetítettek. A ruházati cikkek közül elsősorban ugyancsak az olcsóbb fajták készültek a városban (sapkák, süvegek, felsőruhák, ágy terítők). Jelentős tétel volt az áruforgalomban a vasáruké is, bár a fegyverek kivitelét Mátyás több ízben megtiltotta. Évente hatalmas mennyiségű kést szállítottak ki (1503-ban pl. két és félmillió darabot), főleg Havasalföldre.2 7 Összefoglalva a huszadjegyzékből kiolvasható áruforgalom adatait (ezek valószínűleg nem teljesek) a behozatal legfőbb tételei (forintban számolt összérték alapján): a bors, bőrök, élőállatok (ökör, tehén), hal, prém, továbbá szőnyegek, míg a kivitel főbb tételei: drága nyugati posztók, valamint a jegyzékből hiányzó vaseszközök, vásznak. A huszadjegyzék adatai természetesen csak a határon túli területekkel folytatott árucseréről adnak képet. Ennek alapján azt állapíthatjuk meg, hogy Brassó szűkebb piackörzete mellett a XV. század végén a két román fejedelemség nyers és félkésztermékeinek, illetve az ide irányuló olcsóbb és drága iparcikkek forgalmának igen fontos keres-23 Fráter: i. m. 55. 1. Az útvonalak kialakulásáról és a hálózat fő állomásairól uo. 24 Közli G. D. Teutsch in Archiv für Siebenbürgische Landeskunde. 1. köt. 1859. 102. 1. Vö. Meltzl Oszkár : Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és a XV. században. Századok, 26. köt. 1892. 729 — 730. 1. 25 Munkájában Koráts Ferenc: Nyugatmagyarország áruforgalma a XV században. Bpest. 1902 című könyvének módszerét követi. 26 Fráter: i.jn. 34. 1. és az ott idézett forráskiadványok. 27 Fráter: i. m. 51 — 53. 1. táblázata, illetve 50. 1.
