Századok – 1972
Közlemények - Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon 69/I
86 FÜCJEDI ERIK ben civitas-пвк és oppidum-пак. nevezett telepeket sorolta, hanem az országos vásárral rendelkező falvakat îs. A fogalmi tisztázás helyett a munka előrehaladása során a zavar csak nőtt, mert a II. kötettől kezdve Csánki Dezső már a megye „városai" címszó alatt hozta ugyanezeket a településeket. Sajnos eljárását nem indokolta, ami annál nagyobb kár, mert eljárásába több módszertani hiba csúszott bele. Ilyen volt elsősorban az, hogy az országos vásárt mint a mezőváros (később a város) fogalmi kritériumaként alkalmazta. Az országos vásár jellegére alább még alkalmunk lesz visszatérni, most csak annyit kell megjegyeznünk, hogy a XV. század embere sem minősített a vásár kiváltsága miatt egy telepet mezővárosnak, amint a három vásáron való kihirdetéssel történő idézésekből (trineforensis proclamatio) kitűnik. De nem ez volt az egyetlen módszertani hiba. Csánki következetesen mezővárosnak minősített minden olyan telepet, amelyet oppidum-пак. neveztek, tekintet nélkül arra, hogy hányszor és ki hivta annak. Az egyetlen egyszer oppidum-пак említett faluk mezővárosi jellegét Bácskai Vera is kétségbevonta.97 Megállapításához azt kell hozzáfűznünk, hogy az sem mindegy, hogy ki nevezte a helységet oppidumnak. Nyilván egészen más az értéke az elnevezésnek, ha ezt a királyi kancellária vagy valamelyik országos főbíró teszi, és megint más, ha a földesúr, méginkább más, ha maga a helység nevezi magát annak. Nem állja meg a helyét az a később E. Keyser által kimondott elv, hogy „város az, ami magát városnak nevezi".9 8 Csánki eljárásának mérlegét a legjobban két példával szemléltethetjük. Somogy megyében Csánki szerint 25 „város" volt. Ezzel szemben Atád és Bonya sohasem szerepel oppidum-ként, további 7 „várost" pedig csak egy vagy két esetben neveznek annak.99 A Csánki által megrajzolt kép azért nem fogadható el, mert Somogyban egyetlen város sem volt, s nem 25, hanem csak 17 mezőváros. Ha azt nézzük, hogy hány falura jut egy mezőváros, akkor ez a látszólag kis különbség rögtön teljes nagyságában nyilvánul meg. Ha elfogadjuk Csánki megállapítását, akkor kereken 38 falura jut egy mezőváros, ha csak 17 mezővárossal számolunk, akkor 56 falura.100 S hogy itt nem egyedül az volt az ok, hogy az első kötetekben Csánki csak a Hunyadiak korára vonatkozó adatokat igyekezett összegyűjteni, tehát hiányos forrásadatokkal dolgozott, azt Küküllő megye négy „városa" bizonyítja. Ezek közül Bolkácsot sohasem nevezik oppidum-пак, de Csánki szerint a „helység 1482. december 4-én országos ós hetivásár tartására kapott jogot Mátyás királytól, ami által a mezővárosok sorába lépett";101 Mikeszászát pedig csupán egyszer, 1487-ben nevezik mezővárosnak, s ekkor is óvatosan ,,possessio seu oppidum"-nak.102 Megint az arányok torzultak el, mert nem mindegy, hogy 145 helységből négy vagy kettő minősíthető városnak. Csánki végeredményét, a kereken 800 mezővárost — mint láttuk — Mályusz nem fogadta el. Holub József egy kritikájában ezeket a helyeket „város névvel dicsekvő" telepeknek nevezte, mert túlnyomórészüknek — legalább is az általa részletesen és alaposan megvizsgált Zala megyében — semmiféle városi kiváltsága nem volt.10 3 Sajnos 97 Bácskai: i. m. 21. 1. 98 Idézi: Joris A.: La notion de „ville". Les catégories en histoire (Travaux du Centre National de Recherches de Logique) Bruxelles, é. n. (1969) 92. 1. 99 Csánki II. 576—585. A felsorolt városok közül Hedrehelyt csak 1443-ban és 1448-ban, Mesztegnyőt és Szakácsit csak 1466. évi, Szenyért egy 1482., Turt egy 1495., Valkót pedig egy 1467. évi oklevél nevezi oppidum-пак. Egyedül Szentpált hívják oppidum-nsk és civüas-пак, de 1420-ban és 1460 után már csak possessio-nak. Atád és Bonya mindig csak possessio. 100 Ha Szentpált oppidum-пак vesszük. Szentpál nélkül 16 mezővárossal számolva egyre 59 falu jut. 101 Csánki V. köt. 864. 1. 102 Uo. 865. 1. Az oppidum seu possessio kifejezés 1487-ből való, az 1493. és 1496. évi adatokban ismét possessio. 103 Száz., 69/1955. 199. 1.
