Századok – 1972

Közlemények - Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon 69/I

84 FÜCJEDI ERIK A városok átalakulását is jól megvilágítják a dominikánus kolostor-alapítások. Régi városaink tekintélyes része a XIII. század derekára már elvesztette jelentőségét. Nincs domonkos rendi kolostor Óbudán, amely a tatárjáráskor még királyi székhely volt, de nincs a megyei székhelyek többségében sem. A nyugati határszélen a városok átala­kulása még éppen csak megindult. Nagyszombat képviseli az újonnan alapított várost ezen a vidéken, de sem Pozsony, sem Sopron nem játszik még jelentős szerepet, az utóbbi helyett a nyugati Dunántúl legfontosabb városa még mindig az ősi Vasvár volt. Végigtekintve a dominikánus kolostorok listáján nem tudunk megszabadulni attól a benyomástól, hogy a névsor azonos a XIII. század derekának kereskedő városai­val. Mintha a XIV. század elején alapított új dominikánus házak is ezt az irányzatot követnék (Szeged, Brassó, Temesvár), ezt bizonyítja debreceni kísérletük is. A kolostorok nyomán világosan kirajzolódnak az ország nagy kereskedelmi útvonalai. A Morva völgye felől Nagyszombaton, az osztrák őrgrófságból Vasváron és Győrön, Itália felől Pécsen és Fehérváron át vezetnek az utak a Buda környéki központba. Innen Kassán át Lengyel­országba, Sárospatakon és Beregszászon át orosz földre, Besztercén át Moldvába jut­hatott el a kor kereskedője. Szeged, Temesvár és Nagyolaszi (Francavilla) a bizánci biro­dalom, Szeben és Brassó a Havasalföld felé közvetített. Nincs az országba vagy abból kivezető nagy út; amelyen ne találnánk dominikánus kolostort. Ekkor kezd kialakulni a Kassáról Debrecenen és Váradon át Erdélybe vezető útvonal, de a balul sikerült deb­receni kísérlet után itt már nem telepednek meg a dominikánusok. így marad domini­kánus kolostor nélkül az útvonal három legfontosabb csomópontja (Debrecen, Várad ós Kolozsvár),89 s ezek közül Várad kiesése a legfeltűnőbb. A szatmári kolostor viszont arra mutat, hogy a Kassa felől a Tiszántúlra vezető út már megnyílt. A kereskedő városokat a dominikánusok nyilván előnyben részesítették, céljaiknak jobban megfelelt a vásárok — a kor nyelvén : sokadalmak — alkalmával nagyobb körzet­ből több hívőt magához vonzó központ.9 0 De a névsorban — Selmecet ós Gölnicbányát kivéve — hiába keressük a fontos bányavárosokat, s ez ismét azt bizonyítja, hogy a váro­sok kialakulásában Európának ezen a részén a kereskedelemnek nagyobb szerep jutott mint a kézműveseknek. A kereskedő városok kiemelkedő szerepét a korai ferences kolostoralapítások is megerősítik. 1260 előtt a ferencesek bizonyíthatóan 17 kolostort alapítottak Magyar­országon, ezeknek többsége (10 kolostor) ugyanazokban a városokban létesült, mint a dominikánusoké.9 1 Az eltérő helyek között van olyan, amely nem bizonyult tartós ala­pításnak, pusztulása gyorsan bekövetkezett.9 2 A dominikánus kolostorok elhelyezkedésé­ből kikövetkeztetett kép pedig csak annyiban változik, hogy (1) Egert és Nyitrát a jelentő­sebb városok sorába kell számítanunk; (2) a nyugati határon a városok átalakulása már megindult, mert a későbbi fontos központok közül Pozsonynak és Sopronnak már van ferences kolostora; (3) Várad gazdasági fontosságát és városias jellegét korai ferences és ágostonos kolostora bizonyítja, ami azt is jól szemlélteti, hogy — talán a debreceni eset miatt — a püspök jóindulata fontos szerepet játszott a koldulórendek elhelyezkedésében. A koldulórendek kolostor-alapításai világosan bizonyítják, hogy régi városaink túlnyomó része a XIII. század dereka előtt indult hanyatlásnak, veszítette el régi 89 Kolozsvárott csak Hunyadi János alapított domonkos kolostort, vö. Csánki : V. köt. 320. 1. 90 Le Goff, Annales, E. S. C. 25/1970. 932. 1. 91 Ezek (zárójelben első említésükkel) Beszterce (1268), Buda (1270), Esztergom (1277), Fehérvár (1230), Győr (1284), Nagyszeben (1300), Nagyszombat (1230), Pest (1260), Sárospatak (1261). Vö. Karácsonyi: i. m. I. köt. 148, 152, 161, 170—171, 174, 205, 207, 225, 226, 244. I. 92 Jut és Kőszeg. Karácsonyi: i. m. I. köt. 118, 195. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom