Századok – 1972
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Egy évszázados történészvitáról: áthaladt-e a levantei kereskedelem útja a középkori Magyarországon? 849/IV–V
852 FACH ZSIGMOND PÁL tette működését;7 de a keleti kereskedelem Magyarország felé irányításának gondolata a karlócai béke után csakhamar ismét fölmerült, méghozzá most már szélesebb európai összefüggésben. Átmenetileg ugyanis bizonyos érdeke fűződött volna ehhez a Habsburgokkal szövetséges tengeri hatalmaknak is, mivel a spanyol örökösödési háború első éveiben a francia hajóhad az angol és holland kereskedelmet a Földközi-tengeren rendkívül bizonytalanná tette. Ezeket a nemzetközi viszonyokat vették figyelembe egyes holland és angol projektumok, s különösen a bécsi udvari kamara velencei származású tanácsosának, Giuseppe Maria Vecelli-nek — bizonyos tekintetben Berzeviczy szellemi elődjének — tervezete (1705-ben hivatalos tárgyalásokat is folytatott róla Londonban), amely a levantei kereskedelmet szárazföldi útvonalra akarta terelni a Habsburg-országokon át: a Fekete-tengertől a Duna, az Odera és az Elba vonalán Hamburgba, majd Angliába vezetni.8 A spanyol örökösödési háború különleges körülményeinek elmultával e nagyszabású elgondolások ugyan feledésbe mentek; a levantei kereskedelem korlátozottabb igényű törekvései viszont, a török állam és a Habsburg-országok közötti kommercium keretében, újból és újból felszínre kerültek. 1718-ban a passzarovici béke (13. pontja) s az ehhez csatlakozó részletes kereskedelmi és hajózási szerződés mindkét birodalom alattvalói előtt szabaddá tette a dunai forgalmat és kölcsönösen a legnagyobb kedvezményt biztosította számukra;9 ennek alapján a bécsi udvar a következő évben feltámasztotta a Keleti Társaságot, hogy mint „caesarea privilegiata societas commerciorum orientalium", a Törökországgal való nagybani kereskedelem monopóliumának birtokában, a szerződés nyújtotta kecsegtető lehetőségeket kiaknázza. A fejlemények azonban ezúttal sem feleltek meg a várakozásnak. A második osztrák Orientalische Compagnie sem bizonyult hosszabb életűnek, mint az első: 1728-tól már a bukás felé hanyatlott;10 a passzarovici szerződésben biztosított kereskedelmi és vámkedvezményeket pedig — amelyeket, határozatlanabb formában, az 1739. évi belgrádi béke (11. pontja) is megújított — éppen nem a Habsburg-, hanem a török alattvalók gyümölcsöztettc'k: „görögök" (így nevezték gyakran a török birodalmi kereskedőket általában) kerítették főképp kezükbe a keleti áruk magyarországi közvetítését. A bécsi udvar pedig, külpolitikai okokból, sokáig nem is igen lépett fel ez ellen, mert 7 Takáts 8., A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1900. 109, 112, 172, 176-176, 193 — 206. 1.; Marhakereskedésünk a keleti kompánia kezében. Ugyanott, 1900.479 — 480. 1.; H. Hassinger, Die erste Wiener orientalische Handelskompagnie 1667 —1683. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, 35. Bd. Stuttgart, 1942. 1-53. 1.; Johann Joachim Becher 1635-1682. Ein Beitrag zur Geschichte des Merkantilismus. Wien, 1951. 159 — 164. 1. 8 Takáts S., Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1899. 358 — 361, 365—366, 439 — 464.1.; Domanovszky S., Duna—Fekete-tengeri kereskedelmi hajózásunk múltjáról. Bp., 1918. 15—16.1. — Vö. E. Lipson, The Economic History of England. Vol. II.4 The Age of Mercantilism. London, 1947. 346—347.1. 9 Horváth M., Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt.2 Horváth M. kisebb történelmi munkái. III. Pest, 1868. 180—182.1.; ThallóczyL., Utazás a Levantéban. A keleti kereskedelem története Magyarországon. Bp., 1882. 89—93.1. 01 F. M. Mayer, Die Anfänge des Handels und der Industrie in Österreich und die orientalische Compagnie. Innsbruck, 1882. 28, 38 — 40, 47, 76, 112, 116.1,;J. Dullinger, Die Handelscompagnien Österreichs nach dem Orient und nach Ostindien. Zeitschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, 7. Bd. Freiburg—Leipzig, 1899. 45. és köv. 1.; H. Srbik, Der staatliche Exporthandel Österreichs von Leopold I. bis Maria Theresia. Untersuchungen zur Wirtschaftsgeschichte Österreichs im Zeitalter des Merkantilismus. Wien—Leipzig, 1907. 68—70., 298 — 299. 1.
