Századok – 1972
Közlemények - Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon 69/I
72 FÜCJEDI ERIK A monasztikus rendekhez állnak legközelebb az ágostonos kanonokok (fratres superpelliciati) vagy másként karingesek. Rendházaik számát nem könnyű rekonstruálni, mert ennek a rendnek sincs hazai története, amit az is magyaráz, hogy a rend a középkorban sem jutott el a rendi szervezettség magasabb fokára. Hazánkban a laterani kanonok-nak nevezett ág terjedt el, rendházainak száma 15 körül mozoghatott, s főképpen a XIII. század második felében alapították őket magánosok.20 A monasztikus rendek elterjedéséről szerzett ismereteink alapján a tatárjárás látszik a legmegfelelőbb határpontnak, mert biztosan állíthatjuk, hogy a tatárjárás után már kevesebb bencés és cisztercita apátságot, ill. premontrei és ágostonos prépostságot alapítottak, az elterjedés súlypontja — az ágostonos kanonokok kivételével — a tatárjárást megelőző időszakra esett. A bencés apátságok fentebb említett számából átfedések elkerülése végett le kell vonnunk azokat a monostorokat, amelyeket már korán más rend vett át21 és egy tévesen bencésnek minősített bazilita rendházat.2 2 A biztonság okáért ugyancsak le kell vonnunk azokat az apátságokat, amelyekről csak a XIV. századból maradt fenn említés, s ennek régészeti adat sem mond ellent.23 Végeredményben azt állíthatjuk, hogy a tatárjárásig biztosan 68 apátság keletkezett és maradt a rend kezén Magyarországon. A ciszterciták 20 nyilvántartott házából három olyant kell levonnunk, amely valószínűleg a tatárjárás után keletkezett,2 4 ezek száma tehát 17 volt. A 39 premontrei prépostságból Oszvald Ferenc megállapítása alapján hat tatárjárás után alapítottat kell levonnunk.2 5 Ha csak ezt a hatot vonjuk le, akkor 33 prépostságot kapunk, ha kizárjuk a különböző jegyzékekben szereplő azonosíthatatlan nyolcat is, akkor a premontrei házak száma 25 lesz. Az ágostonos kanonokoknak a tatárjárás előtt valószínűleg csak három rendházuk volt az országban.2 6 Felmérésünk az eddigiek alapján a következő eredményt mutatja: 68 bencés, 17 cisztercita, 33 premontrei, 3 ágostonos kanonoki rendház, azaz összesen 121 rendház 20 A következő házaikat sikerült megállapítani: Apar (Tolna megye, Csánki D. : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában [a továbbiakban: Csánki] Bpest. 1897. III. köt. 414. 1.), Asszuágy (Lukcsics: i. m. I. köt. 1036. sz. Eszerint a monostor mindenszentek tiszteletére volt szentelve, s talán a Körös megyei Asszuággyal azonos), Derzs (Bács megye, Qyörjfy I. köt. 217. 1.), Horpács (Sopron megye, Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása. Bpest. 1891. II. köt. 799. 1.), Keresztúr (Tolna megye, Csánki III. köt. 434. 1.), Koroncó (Tolna megye, Csánki III. köt. 456. 1.), Munkád (Baranya megye, Györffy 1. köt. 344. 1.), Örs (Veszprém megye, a XIII. században már világi prépostság !), Siklós (Baranya megye, Györffy I. köt. 378. 1.), Solymos (Arad megye, Györffy I. köt. 184. 1.), Szentlászló (vagy Lulle vagy Elyevölgy. Somogy megye, Csánki II. köt. 603, 614. 1.), Szenttrinitás (Somogy megye, Csánki II. köt. 646. 1.), Tényő (Szolnok megye, Ortvay: i. m. II. köt. 787. 1.). — Ealanyi még a vaskai, máriafalvi és bieniki házakat említi (A szerzetesség története, Bpest. 1923. 151. 1.), de ezekre nem találtunk adatokat. 21 A ciszterek vették át Pásztót, Széket és Nagyolaszit, a premontreiek Bozókot. Vö. PRT XII/B. 369, 359 -360 és Oszvald: i. h. 240. 1. 22 Oroszlánost a rendtörténet bencésnek minősíti (PRT XII/B 435.1.), holott bazilita volt, amin az sem változtat, ha ott néhány bencés is ólt. 23 Ezek: Dabolc, Tomaj, Murakeresztúr, Szent László. 24 Ezek: Siklós, Ercsi (átvéve a bencésektől), Kenyérmező (Esztergom mellett). — Megjegyezzük, hogy az atlaszban tévesen Bárfa is szerepel a monostorok között. 25 Ezek: Adony, Csöt, Darnó, Ivanics, Mórichida és Turóc. Oszvald: i. h. passim. 26 Ezek: őrs, Szenttrinitás és talán Asszuágy.
