Századok – 1972
Folyóiratszemle - Musso; Gian Giacomo: Újabb levéltári kutatások a középkorvégi Genova és Közép-Kelet-Európa kapcsolatáról 757/III
FOLYÓIRATSZEMLE 757 nak fejlődósét az is, hogy lakói sokáig ellenálltak a frank hódító törekvéseknek, s tudatosan elkülönültek Gallia többi tartományától. A feudális viszonyok születésének behatóbb vizsgálata az egykori római Gallia területén, ahol a római és barbár társadalmak feudális elemeinek szintéziséből született meg az új rend, azt mutatja, hogy e klasszikusnak tekinthető területen is sok fejlődési variánssal kell számolni, s ezeket a feudalizmus kialakulása fő kérdéseinek vizsgálatakor sem szabad figyelmen kívül hagyni. ( Voproszi Isztorii, 1971. 1. szám. 97 — 107. I.) O. Gian Giacomo Musso: Ujabb levéltári kutatások a középkorvégi Genova és Középkelet-Európa kapcsolatáról A szerző néhány újonnan feltárt levéltári dokumentum alapján ad ízelítőt a genovai Fekete-tengeri koloniák valamint Moldva és Havasalföld gazdasági kapcsolatának történetéből a XIV—XV. sz.-ban. Az anyaroszág és a keleti területek nemcsak tengeri úton érintkeztek egymással, de számolni kell a szárazföldi út lehetőségével is. Ez a megállapítás nem a szerzőtől származik, ő a maga részéről csak a korábbi irodalom erre vonatkozó megállapításait kívánta újabb adatokkal alátámasztani. A caffai kormányzóság iratanyagából fennmaradt Battista Giustiniani tauroi konzul visszaemlékezése az 1473 — 74-es évekből, amelyben beszámolt Genova—Tauro közötti útjának egyes állomásairól. A konzul Hallet, Budát ós Caffát jelölte meg, mint e hosszú út legfontosabb közbeeső állomásait. Pontos regisztert készített az útiköltségekről is, sőt képet nyerhetünk egyes pénzeknek, így a velencei dukátnak és a magyar forintnak átváltási értékeiről is. A továbbiakban Havasalföld, Moldva és a Fekete-tengeri kolóniák kereskedelmére vonatkozó adatok következnek, amelyek részben e kereskedelmet lebonyolító személyekről, részben az áruforgalom összetételéről vallanak, így az 1467-ben egy Gregorio „De Reza" nevű kereskedő érdekében kellett a caffai konzulnak István vajdánál közbenjárnia, akit örmény társaival együtt kereskedés közben fogtak el Havasalföldön. Azonban nemcsak a genovaiak kereskedtek a vajda területein, de ugyanakkor a vajda alattvalóinak is külön negyedük volt Caffában. Hasonló, a dunai fejedelemségek ós a genovaiak közötti kapcsolatokra vet fényt egy 1475 utáni időszakból származó irat is, ami elsősorban azért jelentős, mivel 1475-től, Caffának tatár uralom alá kerülésétől, a genovaiak levantei szereplésének teljes hanyatlásáról szoktak beszélni. Természetesen arra nincsen mód, hogy a genovaiak itteni jelenlétét összefüggő adatok sorával bizonyítsa, csak néhány elszórt adat megemlítésére szorítkozhat. A forgalmazott árucikkek között első helyen a gabona állt, ami iránt mind a koloniákon, mind pedig Genovában nagy kereslet mutatkozott ós amit a havasalföldi és moldvai mezők bőséges termése próbált kielégíteni. Havasalföldről egyébként ezenkívül késeket és durva fehér szövetet is exportáltak a genovaiak, miként azt egy 1437. július 18-án kelt dokumentumból olvashatjuk, amely Andrea Testa közjegyző hagyatékából származik. A genovaiak viszont főként borsot ós egyéb keleti árucikkeket forgalmaztak a dunai fejedelemségekbe. A genovaiak jelenléte ezeken a területeken azonban nemcsak kereskedelmi ügyleteik lebonyolítására korlátozódott, hanem egyes területek tényleges birtoklásáról is beszélhetünk, így pl. Licostomi sziget vonatkozásában, ahol a genovai hatóságokat egy konzul és egy kormányzó képviselte. A szerző ismertetésében itt közölt iratok, főként a
