Századok – 1972

Történeti irodalom - Püspöki Nagy Péter: Püspöki mezőváros története (Ism. Benda Kálmán) 738/III

738 TÖRTÉNETI IRODALOM dolkodásban és cselekvésben is úttörő szerepet játszó — személyiség megszólaltatásával fejlődésében ad hiteles, átfogó képet a korabeli orosz társadalmi gondolkodásról. A többiek — gondolunk itt a köztudatban kevésbé élő Ahsarumov ós Zajcsnyevszkij nevére — idézése pedig színesíti, teljesebbé teszi a képet. Mint utaltunk is rá, a Herzen-szemelvények a forradalmi demokraták és a narodnyikok ideológiájának formálódását, fontosabb elemeit demonstrálják. A nagy forradalmi demokrata korai írásai arra engednek következtetni, hogy jó megfigyelő, reális gondolkodó volt, de a társadalmi élet lényegi összefüggéseiig nem jutott el. Bizonyos mértékig ez magyarázza az orosz fejlődés egyediségót, különlegességét kiemelő nézeteket, amelyek először Plelianovnál törnek majd meg. Úgy érezzük, valamiféle szlavofil hatást kell látnunk az olyan megfogalmazásokban, mint: ,,a nemesség középső rétege az a fő ütőér, amelyben még nem aludt meg Oroszország forró vére" (45. 1.). Hasonlóan értékelhető gondolatot Csernisevszkijtől is olvashatunk (161. 1.). A herzeni naplórészletek egy, a kötet egészére vonatkozó megállapítást tesznek lehetővé. Életközeibe hozza, egyéni arculattal ábrázolja ez a szemelvénygyűjtemény a XIX. századi orosz forradalmár gondolkodókat, s ugyanakkor nagyszerű korrajzot is nyújt. Ezen túlmenően Herzen novgorodi és moszkvai gondolatai társadalomkritikáját dokumentálják; első párizsi levelei a parasztsághoz fűződő illúziókat, az európai forradalmakhoz fűzött reményt és az ellenforradalom tobzódása feletti megdöbbenését tükrözik. A Csernisevszkijtől vett szemelvény a konzervatív szlavofil felfogással vitázik, míg Dobroljubov „Mohamed élete" c. írása (165—176. 1.) a tömegek és a történelmi személyiségek problematikáját veti fel, hangsúlyozza az objektív történeti szituáció fontosságát. Zajcsnyevszkij írásából mindenekelőtt a cárizmus osztályjellegére utaló gondolatot emeljük ki, továbbá a forradalmi helyzetről, a forradalmi pártról stb. vallott nézeteit. A Karakazovtól vett idézet viszont az anarchia, az egyéni terror híveinek gondolatvilágába nyújt bepillantást, majd ezt követően Bakunyin 1868-as programjából tudhatunk meg részleteket. A nép közé járók, a forradalmi narodnyikok mozgalmát prezentálják a Dolgusintól és Kropotkintól vett szemelvények. Lavrovhoz eljutva tesszük szóvá, hogy ez a marxista-narodnyik ill. narodnyik-marxista — mint sokan értékelték — Csernisevszkijhez és Bakunyinhoz hasonlóan — több teret, reá jellemzőbb részletet érdemelt volna. Ha Herzen a nemesi-raznocsinyec, utópisztikus szocialista átmenetet példázza, Lavrov a narodnyikizmusnak marxizmus felé érlelődő összetevője, aki azonban, igazi narodnyik lévén, képtelen volt eljutni Marx —Engels teljes megértéséig. Ez a feladat Plehanovra hárult. Nincs lehetőségünk e gondolatgazdag kiadvány részletesebb méltatására, de úgy véljük, az eddigiek is bizonyítják, hogy értékes, jól összeválogatott kiadvánnyal bővült a történelem iránt érdeklődők könyvtára. MENYHÁRT LAJOS PÜSPÖKI NAGY PÉTER: PÜSPÖKI MEZŐVÁROS TÖRTÉNETE Helytörténeti monográfia (Komárno, Podunajskí Biskupicei Nemzeti Bizottság. 216 1., 3 térképmelléklet) A fiatal szerző, akinek ez az első tudományos terméke, módszeres alapossággal kutatta és tárta fel szülőföldje, a Pozsony keleti elővárosát alkotó csallóközi Püspöki történetét. Munkája a szlovákiai magyar történetírás újraéledésének egyik örvendetes bizonyítéka. A város, amely a múlt évben ünnepelte 1221-es első írásos említésének 750. évfordulóját, a régészeti leletek tanúsága szerint ennél sokkal régebbi település.