Századok – 1972

Történeti irodalom - Fejér Megye Történeti Évkönyv. II. – A Tanácsköztársaság Fejér megyében (Ism. Lengyel Alfréd) 704/III

706 TÖRTÉNETI IRODALOM bekövetkezett változásokat. A szerző ezekkel kapcsolatosan, igen találóan Krúdy sorait idézi: „Jött az a forradalom, amelynek el kellett jönnie ebben a végleg elzüllött, megrothadt, bűneibe süllyedt Magyarországban. Jönnie kellett neki, hogy a legmélyebb mélyről, a förtelemből felordítson végre az Ember." Igen értékes forrásanyagot gyűjtött össze tanulmányában Réti László, aki a Tanácsköztársaság Fejér megyei pecsótgyűjteményét mutatja be. E ritka kollekció alapján a megye proletárdiktatúra alatti közigazgatási szervezete is kirajzolódik. A pecsétfelírások nyomán is megállapítható, hogy Fejér megye területén a termelőszövetkezetek hálózata rendkívüli módon kiépült . Dani Lukács a Fehér megyei tanácsok megalakulásának előzményeiről, a v álasztások lefolyásáról és a tanácsok (direktóriumok) személyi összetételéről ad átfogó képet tanulmányában. Felsorakoztatott adatai és esemény-leírásai alapján világossá válik, hogy Székesfehérvár város lakosságának és a megye népének jelentős része az új, ideiglenes alkotmány értelmében elrendelt tanácsválasztások idején hitet tett az új hatalom, a proletárdiktatúra mellett. A reakció erői ugyan mindent elkövettek a zavarkeltés érdekében, de komoly akadályokat így sem tudtak e hatalmas arányú népmozgalom útjába állítani. A tanulmányt követően a szerző — Kadácsi Tamásnéval együtt — részletes felsorolásban közli a községi, járási, városi és megyei tanácsok (direktóriumok) tagjainak névsorát. A tanácsköztársasági időszak székesfehérvári városigazgatási szerveinek megalakulásáról és szervezeti kérdéseiről Búzás Józsej tanulmányából nyerhetünk áttekintő képet, aki — igen helyesen — külön fejezetben tárgyalja az áprilisi választások előtti és utáni periódus helyzetét. Adatfelsorolásaiból kiderül, hogy a március 22-én megalakult forradalmi tanács és direktórium vitte az ügyeket egészen április elejéig, majd az ideiglenes alkotmány alapján megválasztott városi tanács, intézőbizottság és direktórium látta el április közepétől kezdve a munkáshatalom helyi igazgatási feladatait. Az utóbbi szervezet azonban a katonai helyzet alakulása következtében csakhamar módosulásra kényszerült, de így is kifejtette működését egészen augusztus 3-ig. A tanulmányhoz csatlakozóan következik Farkas Gábornak, ugyancsak a székesfehérvári (Tanácsköztársaság alatti) városigazgatási szervek üléseiről szóló jegyzőkönyvi forráspublikációja, mely rendkívül értékes adalékokat nyújt a Munkás-, Katona- és Földműves Tanács, a Forradalmi Nóptanács, a Forradalmi Tanács, a városi intézőbizottság ós a városi tanács működésére vonatkozólag. E protokollumokból nemcsak azt olvashatjuk ki, hogy milyen sokrétű munkát végeztek ezek a forradalmi szervek, hanem támpontokat nyerhetünk arra vonatkozólag is, hogy a legnehezebb körülmények között is milyen körültekintő módon és hatékonysággal hozták meg (hintéseiket a legsürgetőbb kérdésekben. A következő két tanulmány rokon témával foglalkozik; Gévay Agnes az „Eszme" c. szociális kultúrlap bibliográfiai adataival, célkitűzésével, tartalmi mondanivalójával és munkatársaival ismertet meg bennünket, Tóth György István pedig Fehér megye tanácsköztársasági sajtóügyének taglalásával, a munkáshatalom periódusa folyamán megjelent hírlapok, plakátok, röpiratok és tankönyvek részletes bemutatásával érzékelteti, hogy az egyre fokozódó nehézségek, és főleg a papírhiány ellenére, ezekben a vonatkozásokban is megtörténtek a szükséges lépések, erőfeszítések. A megjelent sajtótermékek nem csupán a tájékoztatást, a politikai felvilágosítást, hanem a tanuló ifjúság nevelését, továbbképzését és a széles néprétegek kulturális igényeinek kielégítését is eredményesen szolgálták. A Tanácsköztársaság megdöntését követő évek Fejér megyei zűrzavaros helyzetéről és az ellenforradalmi rendszer retorziós politikájáról, minden haladást gátló erőfeszítéseiről ismét Farkas Gábor ad átfogó és jellemző képet. A túlkapások a román megszállás alatt nem csökkentek le, a nemzeti hadsereg bevonulása után pedig még bonyolultabbá