Századok – 1972

Közlemények - T. Erdélyi Ilona: A radikális-republikánus eszmék egyik első hazai népszerűsítője: Kalmár István 667/III

A RADIKÁLIS-REPUBLIKÁNUS KALMÁR ISTVÁN 677 baráti kör, egy asztaltársaság tagjai. Beszéltek egymás munkájáról, irodalmi terveiről, így a „jung-deutsch" irodalom iránti érdeklődésükről, amire Kalmár talán éppen a „Der Geächtete" említett, igen tanulságos cikkével válaszolhatott. Hisz ez időben folytak Kazinczy lapalapítási kísérletei, ekkor jelent meg Csató Pál cikke, melyben a társaságot a „Junges Deutschland" íróival vetette össze. Miként Vahott Sándor és Kalmár kapcsolatának, ugyanúgy Kalmár és Szontagh ismeretségének is régebbi keletűnek kellett lennie, mert Széesény, Szontagh szülőfaluja alig 10 km-re van Gyarmattól, s az akkori társasélet és érintkezési formák közepette ismernie kellett a környékbeli birtokos családnak a városi ügyvédet. De még az a feltevés sem látszik teljesen megalapozatlannak, hogy a fiatal Madách, a pesti egyetemi hallgató, aki mindennapos volt Szontagh (és Erdélyi) pesti társaságában, már ekkor hallott erről az érdekes folyóiratról, vagy ha nem akkor, később találkozott a gyarmati ügyvéddel, aki literátus ós könyvgyűjtő ember hírében állott. Talán még könyvkölesönzői kapcsolatba is kerültek? Bizonyítékok hiányában nem kívánunk többet mondani, az egyéb feltevések és következtetések messzire vezetnének. Révész Imre, Sőtér István, Pándi Pál, Fenyő István korábban behatóan foglalkoztak a korai szocialista eszmék jelentkezésével a reformkori Magyarországon, Pándi ós Lukácsy Sándor pedig Petőfi költészetében vizsgálta terjedésüket. Végezetül csak összefoglalnánk a mondottakat: Magyarországon már 1839-ben ismerték és olvasták a „Der Geächtete" с. radikális-köztársasági folyóiratot, mégpedig egy, a politikai és társadalmi kérdések iránt igen fogékony, tagjait tekintve figyelemre méltó körben. Ennek a baráti körnek a tagjai ugyanis közeli kapcsolatban állottak a nemesi reformellenzékkel, és a nagy változásokra készülő ország politikai, ill. kulturális életének mindnyájan ismert és jelentős alakjai voltak. Olvasmányaik, ismereteik ós az őket ért esetleges szellemi hatások nem lehetnek közömbösek a kor kutatói számára. Kalmár István másolata talán az első olyan mű lehetett, amely igen szuggesztív hangjával, szokatlan szókimondásával felhívhatta a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyek már túlmutattak a hazai fejlődésen, közeli problémáin, egy szélesebb, európai szempontból vizsgálta mindazt, ami ez időben foglalkoztatta az ifjú nemzedéket. A lap cikkei, versei új szempontokat vetettek fel, új megvilágításba helyezték a kor kérdéseit, új, szenvedélyes hangon vitatták meg őket. Kalmár István személyének meghatározása, alakjának bemutatása talán segít válaszolni arra a kérdésre: kik, mikor és milyen körben olvashatták azt a folyóiratot, amely az akkori német republikánusok legradikálisabb körét képviselő csoportosulásnak — mint Weitling mondotta —, a „Bund der Kommunisten" közvetlen elődjének orgánuma volt.