Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 527/II

KRÓNIKA A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT HÍREI Elnökségi ülés A Magyar Történelmi Társulat elnöksége 1972. február 4-én és március 10-én Ember Győző akadémikus elnökletével tartott ülésein megvitatta a közgyűlés előkészítése céljából kiküldött bizottság jelentését s a főtitkári beszámoló tervezetét. Igazgatóválasztmányi ülés A Magyar Történelmi Társulat Igazgatóválasztmánya 1972. március 17-én Ember Győző akadémikus elnökletével tartott ülésén megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta a főtitkári beszámoló tervezetét. A vitában felszólaltak: Berend T. Iván, Borsa Iván, Degré Alajos, Esti Béla, Hanák Péter, Iványi Emma, Komjáthy Miklós, Liptai Ervin, * Pamlényi Ervin, Spira György, S. Vincze Edit, Szabad György, Varga Endre, Vass Henrik, Vörös Károly. A tanári tagozat hírei A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozata ós a Fővárosi Pedagógiai Intézet rendezésében 1972. március 8-án Székely György egyetemi tanár ,,A városlakók szerepe az 1514. évi parasztháborúban" címmel tartott előadást. Bevezetőül az előadó hangsúlyozta, hogy olyan kérdést kíván megvilágítani, amely eddig erősen háttérbe volt szorítva. Először bemutatta azokat a problémaköröket,, ahol a városok sérelmei jelentkeztek. így szólt a paraszti költözés nemesi korlátozásáról; a kilenced kiterjesztéséről, amely a mezővárosokat sújtó intézkedés volt; a bányavárosok speciális sérelméről, azaz arról, hogy a lakosokat a királyi jobbágyok sorába igyekeztek süllyeszteni. Ehhez járult még a földesúri hatalmaskodások elszaporodása a XVI. század elején. Az előadó kifejtette, hogy mindezek együttes visszahatása mégsem következett be, s 1514-ben nem nyilvánulhatott meg kellőképpen a városok antifeudalizmusa. Ennek okaiként utalt a városok különböző nyelvűségére s arra a fontos tényre, hogy a Dunántúlt nem érintette a parasztháború, — amelynek központi területétől a városok tulajdonképpen távolestek. A következőkben az előadó azt vizsgálta, hogy Magyarországon hogyan érvényesültek azok az általános európai jelenségek, amelyek a parasztháborúk során más országokban kibontakoztak. Rámutatott arra, bogy a patríciusok Európa-szerte szemben álltak a mozgalmakkal. A közép-polgárság egyideig a parasztság oldalán található, majd leszakad — de addig is mérsékelni kívánja a mozgalmakat. Egyedül a városi plebejus réteg az, amely fenntartás nélkül csatlakozik a parasztsághoz. A következőkben az előadó kimutatta, hogy Magyarországon a városok számottevő szerepéről egyáltalán nem beszélhetünk. E vonatkozásban összehasonlítva az európai fejlődést, megállapította, bogy Európában ekkor már vannak olyan területek — Eszak-Itália, Németalföld —, ahol a lakosság fele a városokban él. A lengyel fejlődés hasonló