Századok – 1972

Történeti irodalom - Nagyné Szegvári Katalin: A nők művelődési jogaiért folytatott harc hazánkban (1877–1918). (Ism. Tömöry Márta) 477/II

478 TÖRTÉN"ETI IRODALOM első nyilvános, nevelőnőket képző intézet 1843-ban Buda-Pesten, melyet azután jó pár követ vidéken is. Az 1848 — 49-es forradalom kezdetéig az iskoláztatás, azon belül a leánynevelés igen elmaradott voltát, vallásos színezetét jól érzékelteti a szerző. Kár, hogy nem szentelt egy-két mondattal többet az ,,apácaiskoláknak", a zárdai nevelés jellemzésének, hiszen itt konzerválódott a vallásos ós családias nevelés. A szabadságharc s forradalmi kormánya terveinek bemutatása mellett sor kerül annak ismertetésére, hogyan bővült a nőemancipáció fogalomköre: Táncsics Mihály, Lővei Klára, Veres Pálné, Teleki Blanka, Eötvös József stb. működésének jellemzése mellett pl. az első országos tanügyi kongresszus munkájában már megláthatjuk a vallás háttérbeszorításának tendenciáit, különösen a nyilvános, a közös, egyenlő iskoláztatásért indított akciókban. Az abszolutizmus kora taglalásakor a szerző a növekvő számú iskolatípus bemutatása után a nőképzés elmaradott voltát felszámolni akaró, új szemléletű, nemzeti irányú nevelési törekvések jellemzésére tér rá, majd arra, hogyan gáncsolt el minden emancipációs törekvést a kormányzat, s tette le mindjobban az egyház kezébe a leánynevelés ügyét, a „házias" nevelésben látva továbbra is annak célját. Az első állami tanítónőképző alapítására azért kerül sor, mert azt a kormányzat a germanizáció legfontosabb eszközéül, illetve a demokratikus nemzeti törekvések elnyomására, visszafojtására szánta (1856).— Elsősorban a felsőbb rétegek leányai, de a középnemesi, illetve polgári elemek számára is, Veres Pálné kezdeményezésére nyílik meg 1865-ben az első nyilvános felsőbb leányiskola, vagyis a korszak eredményeként könyvelhetjük el, hogy megnyílt a lehetőség a nők számára, ha csak szűk csoport előtt is, a keresőpályák elnyerésére. A kötet második fele, 1868-tól 1918-ig terjedő része, a dualizmus korának időszaka a szaporodó iskolatípusok, s az iskolarendszer bonyolultsága miatt nagyobb terjedelmet igényelt. Itt az első nagy, általános fejezet keretében 5 alfejezetben ismerteti a szerző a nőmozgalom fajait. Az első alfejezet ismerteti a nőegyletek ténykedését, a második a nőemancipációs törekvéseket ; a harmadik a feminista nőszervezetek akcióit (mint a polgári radikalizmus irányítása alatt működő mozgalom próbálkozásait), majd azokat a szociálpolitikai, reformtörekvéseket, melyekkel a polgári mozgalmak óhajtottak „operálni"; azoknak kapcsolatát a szociáldemokrata mozgalommal, majd a szociáldemokrata nőmozgalmat, s a záró-alfejezetben nyújtja a keresztényszocialista nőmozgalom ismertetését. E nagy bevezető-rész után visszatér a szerző az 1868-as törvényhozáshoz, Eötvös József második miniszterségéhez, a közoktatásügyi törvény általános, részletes taglalásához, majd az iskolatípusok történeti fejlődésének ismertetéséhez, s ezután tér rá a leányoktatásra. így kerül sor a népiskola-rendszer bemutatására, a népiskolák felügyeletének taglalására, a polgári iskolák, ismétlőiskolák, gazdasági iskolák jellemzésére, helyet adva társadalmi egyesületek, nőegyletek, néptanítók, az iskolák javítására létrejött szervezeteinek tárgyalására. A tanítóképzésnél kerül sor a haladó tanítók s a munkásmozgalom kapcsolatára, Somogyi Béla ténykedésére, a Néptanítók Lapja s az Uj Korszak jelentőségére. A felsőbb leányiskolái képzés és iskolatípus tárgyalásánál újra találkozunk Veres Pálnéval — az „alélt nők" felrázására készített kiáltványával, Jókai szerepével, a Nőképző Egylet (1869) alapításával stb. Jól látja meg a szerző, hogy a kormányzat a felsőbb leányiskolákkal a nemzeti nevelés ügyét kissé antidemokratikusan óhajtja szolgálni: alapításukra kizárólag a nemzetiségi városokban kerül sor, — azokat a magyarosítás eszközéül szánja. A nők középiskolai képzéséért folyó küzdelem taglalásánál találja meg a szerző a legmegfelelőbb tárgyalási módot a leánynevelés problémáinak elemző bemutatására: ismerteti a kuhűrpolitikusok, tanárok, lelkes honleányok próbálkozásait a felsőbb