Századok – 1972

Történeti irodalom - Deér Josef: Die heilige Krone Ungarns (Ism. László Gyula) 459/II

468 TÖRTÉN"ETI IRODALOM arany fejdíszt három, tenyérnyi aranylevél alkotja, amelyek úgy álltak a fejen, mint koronánk oromdíszei.5 A cibakházi lelet párhuzamai elvezetnek minket a Távol-Keletre, ahol annyi az effajta női fejdísz, sőt oromdíszes korona (pl. a koreai királysírokban), hogy felsorolásuk majdnem reménytelen. A legkorábbi ezek közül talán a pazyryki 5. kurgában talált hatalmas szőnyeg istennő ábrázolása: (4. kép).)6 De az kétségtelen, hogy például a kudyrgei kő rajzán7 megjelenő „ősi istenasszony", vagy esupán föld fejedelemasszony ugyanolyan három orommal díszített koronát visel, akárcsak a cibakházú sőt még koronacsüngői is vannak (3. kép). Ha emellé a rajz mellé odatesszük a Nemzet, Múzeum királynő-fejes gyűrűjét (2. kép)8 a hasonlóság valóban teljesnek mondható Természetesen nagy kérdés, hogy hogyan került ez a koronaforma a klasszikus világból a steppére, vagy a steppéről a mediterráneumba. Ez külön részlettanulmány feladata kell legyen. Annyi bizonyos, hogy a klasszikus örökségből élő déli kultúrák és a steppe nem voltak egymás elől elzárva, hanem állandóan kölcsön-hatásban éltek. Lehetséges tehát, hogy a megőrzött koronákon kívül is, s talán nem is a Bizánccal való versengés miatt, a magyar királynőknek is járt az oromdíszes korona, amelyet néha remekbekészült bizánci is helyettesíthetett (pl. a Monomachos korona). Mindezek csak kérdések egyelőre, de talán nem terméketlen kérdések. Még érdekesebbé teszi a kérdést, hogy a szaszanida-5 Lásd: Oy. László: Etudes archaéologiques sur l'histoire de la société des Avars. Bpest. 1955 (ArchHung XXXIV): 239. sk. 1. ós LIV—LV. tábla. 6 M. Griaznov: L'art ancien de l'Altai. Leningrad. 1958. 56. kép. 7 A. A. Gavrilova: Mogilnik Kudyrge. Moskva. 1965: VI. tábla. 8 Képe kétszeres nagyításban Deér: i. m. XXXV. tábla 89. sz. nyomán. 1. kép. A cibakházi avar fejedelemasszony koronája (Magyar Nemzeti Múzeum)