Századok – 1972

Történeti irodalom - Balázs Györgyné: Korkép kialakítása a történelemoktatásban (Ism. Bellér Béla) 437/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 439 hassanak a tanulók személyiségére. A fejezet bevezető részében vázolja a marxista történelemtanítás eddig elért — túlzás nélkül korszakalkotónak minősíthető — eredményeit, amelyek azonban nem voltak problémamentesek. A legbokrosabb gondot a történelem tárgyát általános törvényekre redukáló sematikus s a történeti adatok leibnizi monaszaiba zárkózó fakticista felfogás jelenti. Ezeknek szemléleti korlátain túlhaladni csupán a történelem teljes tárgyi tartalmának kifejtésével lehet; ez egyben megadja a korkép kialakítása szükségességének történetelméleti indokolását is. A történelmi fejlődós lényegét — fejti ki a szerzőnő — a társadalmi, ill. a történelmi törvények alkotják. Ezekben tárul fel a történelem — nem formális, egysíkú, hanem dialektikus, többsíkú — logikája. A fejlődéstörvények további vizsgálata arról győz meg, hogy a szociológiai törvényeknél is ki kell egészíteni az okok elemzését a strukturális elemzéssel. A törvény a társadalomban az emberek tudatos cselekedetei által valósul meg, de az objektív, az emberek által létrehozott gazdasági tényezők talaján. Ez a körülmény kizárja a törvénynek mind fatalista, mind voluntarista értelmezését. A lehetőség és valóság viszonyának determinista felfogása sem jelenti az ember történelemformáló szerepének tagadását vagy ennek csupán a termelés fejlesztésére való redukálását. Abban, hogy a történetileg cselekvő ember mindig több lehetőség közt választhat, és hogy az ember választása egyben az ember felelőssége is, kifejezésre jut a történelem etikai tartalma. Ezeknek és más egyéb, a külföldi szakirodalom eredményeivel is konfrontált kérdéseknek vizsgálata során jut el ez a fejezet a korkép következő meghatározásáig: ,,A korkép a terjedelem vonatkozásában a történelmi folyamat körülhatárolt szakasza (általában egy-egy tantervi egység), amelyben a megismerés tárgya a fejlődés sajátos, különös érvényesülése. A tartalom, amelyben a sajátosságok kifejeződnek, a kölcsönös viszony a különböző történeti tényezők között, A forma, amelyben a kölcsönös viszony realizálódik, az emberek közti viszony" (100 — 101. 1.). A fejezet nem érzi feladatának sem a korkép és a kelet-német kutatás által felvetett történeti koncepció, történeti kép, történetfilozófia, módszertan egymáshoz való viszonyának részletekbe merülő vizsgálatát, sem a korkép struktúrájának, a történelmi tényezők egymáshoz való viszonyának, súlyának, arányának lemérését, de sejteti az új koncepció körvonalait, amikor arról ír, hogy a társadalomrajznak, a kultúra fejlődésének, a társadalmi tudatnak s az eseménytörténetet időnkint megszakító társadalmi keresztmetszetnek s vele mindannak, amit művelődéstörténetnek szoktunk nevezni (122, 143, 247. 1.), az eddiginél nagyobb szerepet kell kapnia a történelemoktatásban. A harmadik fejezet a történelmi és az iskolai megismerés sajátosságaiból vezeti le a korkép kialakításának szükségességét, A tárgy, vagyis a történettudomány és az iskolai ismeretszerzés sajátosságaiból kiindulva vizsgálja: mit jelent a nevelőhatású oktatás szempontjából az a körülmény, hogy a történelmi ismeretszerzésben az elvont fogalmi megismerés mellett az érzékletes képszerű megismerés, az esztétikai megismerés egy sajátos fajtája, sőt a nem diszkurzív, „lóugrásokban" haladó, közvetlenül a történelmi korszak egészét egy képben megragadó intuitív megismerés is létezik, nem szólva a köznapi tapasztalat szerepéről, amely a történelem iránti érdeklődésnek, a történelem tanulásának, nevelőhatásának egyik legerősebb motivációs bázisa lehet, és kell is lennie. A korkép két legfontosabb lényegi sajátosságát a korhűségben és az életszerűségben mutatja fel. A korhűség a történettudomány ezzel kapcsolatos követelményének kielégítését, a forrásokhoz és a forrásokból egzaktan megállapítható törvényszerűségekhez való ragaszkodást, az összkép és a részletképek megbízhatóságát és egymásra hangoltságát jelenti, kiegészítve a tanulók számára szükséges szubjektív hitelesség tantárgypedagógiai követelményével. A tanulók élettapasztalatának összhangban kell állnia a történelem által közvetített társadalmi tapasztalattal. A történettudomány és a tantárgypedagógia együttes követelménye a történeti folyamatnak nemcsak korhű, hanem egyben életszerű bemutatása is. Ezt lehetővé teszi a történelmi megismerési folyamat elsősorban 11*