Századok – 1972

Történeti irodalom - Nyugat-Európa az Egyesült Államok és a nemzetközi helyzet 1945–1955 (Ism. Láng Imre) 433/II

435 TÖRTÉN"ETI IRODALOM A tárgyalt korszak 1945-től 1947-ig terjedő szakasza a háború utáni fejlődés két sorsdöntő alternatíváját jelzi. A szakasz az antifasiszta koalíció háború utáni együttműködésének bíztató kezdeteivel indul, de jelentkezik ós egyre erősödik az ellentétek éleződésének irányában ható tendencia is, hogy azután dominánssá váljék az 1947/48 táján kezdődő hidegháborús szakaszban. A háború utáni átalakulás kulcskérdése a német rendezés és Európa politikai fejlődésének iránya. A német rendezéssel kapcsolatos fejleményeket egy ideig a potsdami értekezlet határozatai szabják meg, ezek keretei között dolgozza ki a Szövetséges Ellenőrző Tanács a Németországnak meghagyható ipari színvonalra vonatkozó tervezetet. Németország demokratikus fejlődésének perspektívái felé mutatnak a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Kereszténydemokrata Unió felhívásai. 1945 júliusban sor kerül az antifasiszta-demokratikus pártok tömbjének megalakítására, 194(5 áprilisában megalakul Németország Szocialista Egységpártja. A Kereszténydemokrata Unió ahleni programja 1947 februárban leszögezi, hogy ,,a kapitalista gazdasági rendszer nem bizonyult alkalmasnak a német népállami és szociális létérdekeinek biztosítására . . .", s „alapjaiban új rendezés" megvalósítását sürgeti. Annak dokumentálására, hogy a német fejlődés polarizálódása e szakaszban még nem eleve meghatározott, a szöveggyűjtemény részleteket közöl a nyugati övezetben levő Hessen tartomány 1946-végi alkotmányából, amely kimondja a bányászat, a vas- és acélgyártás, a közlekedés köztulajdonba vételét, a nagybankok és biztosítók állami felügyeletét, a nagybirtok megreformálásának követelményét. A szöveggyűjtemény — tematikai lehatároltsága következtében — a háború utáni európai politikai fejlődés nyugat-európai vonatkozásait bemutató dokumentumokat közöl. E dokumentumok a francia és az olasz alkotmány körül vívott harcokkal illusztrálják a két országban végbemenő politikai erjedést és a baloldali erők előretörését. A francia alkotmányozó gyűlésben — először az ország történetében — kommunista-szocialista többség jön létre, a Kommunista Párt Franciaország első pártjává lesz, amely vezeti az államfő pártok és „a politikai esetlegességek" felettiségét meghirdető De Gaulle-i politika elleni küzdelmet. Az Olasz Kommunista Párt a demokratikus erők összefogását és a Szocialista Párttal való akcióegységet hirdeti, amely gátat szab a múlt visszatérésének és képes arra, hogy megvesse a demokratikus, köztársasági Olaszország alapjait. Az olasz alkotmánynak Togliatti megfogalmazásában el kell ismernie a termelési eszközök magántulajdonán kívül a szövetkezeti és az állami tulajdont is, meg kell gátolnia a fináncoligarchia hegemóniára irányuló törekvéseit, és mélyrehatóan módosítania kell a földbirtokmegoszlást. Az 1945 — 47 közti szakaszban azonban jelen van a másik alternatíva is. Az Egyesült Államok 3,75 milliárd dolláros kölcsönt nyújt Angliának és enyhe feltételt szab a kölcsön-bérlet elszámolására, de gesztusának ára: csatlakozás a tőkés nemzetközi szervezetekként létrejött Bretton Woods-i intézményekhez, és Washington multilaterális világkereskedelempolitikájának támogatása. A kölcsön kongresszusi vitáján már az a döntő szempont, hogy a háborúban kimerült Angliát mint a nyugati világ előretolt bástyáját kell megerősíteni. 1946 márciusban elhangzik Truman jelenlétében Churchill hírhedt fultoni beszéde, szeptemberben Európai Egyesült Államokat sürget a volt miniszterelnök, amely mindazokat tömöríti, „akik ezt akarják és erre képesek". Byrnes amerikai külügyminiszter ugyanebben a hónapban a német megszállási zónáknak az amerikai zónával való egyesítését javasolja. 1947 januárban létrejön Bizónia, s a két angolszász hatalom augusztusban megállapodik az egyesített amerikai — angol zóna ipari színvonalának felemelésében. Márciusban elhangzik a kihívó hangnemben fogalmazott Trumandoktrína Török- és Görögországnak az ENSz megkerülésével történő megsegítéséről, Marshall június 5-én elmondja beszédét a Harvard-egyetemen. Truman decemberben meg-