Századok – 1972
Történeti irodalom - Nyugat-Európa az Egyesült Államok és a nemzetközi helyzet 1945–1955 (Ism. Láng Imre) 433/II
433 TÖRTÉN"ETI IRODALOM vezetéssel elégedetlen erőit antifeudális programhoz (egyházi birtokok, nemesi hűbérbirtokok elkobzásának követelése stb.) segítette. így szolgálta objektíven a 18-ak forradalmi bizottságának politikája a polgári átalakulás ügyét. A Gueux-politika alapos elemzése egybekapcsolódik a forradalom és szabadságharc hadieseményeinek sok vonatkozásban újszerű vizsgálatával. A szerző hangsúlyozza, hogy az események értékelésében a különböző tartományok együttesét kell tekinteni. A forradalom eseményei valójában 4 — 5 tartományra korlátozódtak, de ezek mellett szükséges a többi terület felmérése is. A szerző hangsúlyozza, hogy az abszolutizmusnak északkeleten is megvolt a bázisa, de ott — ellentétben a déli vallon területekkel — nem tudták megszervezni az ellenforradalmat. Az északi tartományok 1572-es győzelme jelentős támaszt nyújtott a déli forradalmi erők számára a harc továbbviteléhez. A radikális Gueux politika, a spanyol erők elleni következetes harc nagy szerephez jutott abban, hogy az északi tartományok megerősíthették és kiteljesíthették a szabadságharc vívmányait. A forradalom délen érte el a legmagasabb szintet, de gyümölcseit északon gyűjtötték be. Wittman Tibor olyan szabadságharcként értékeli a németalföldi küzdelemsorozatot, amelynek objektív tendenciája forradalmi volt, a polgári átalakulás irányába mutatott. Vezető erejét a nemesség adta, amely közvetlenül nem képviselte a polgári átalakulás érdekeit, de a korábbi helyzethez viszonyítva fokozott érvényesülési lehetőségeket teremtett a polgári erők számára. Ideológiájában egybefonódott az idegen abszolutizmus elleni küzdelem ügye avuló politikai intézmények védelmével és a kálvinizmusnak a katolikus egyház elleni harcával. Mindebből következik, hogy a társadalmi haladás és a nemzeti függetlenség viszonya a küzdelem során mély ellentmondásokkal terhelődött. Mégis az első polgári állam alapját vetette meg, amely tőkés gazdaságával, fejlett tengeri kereskedelmével, polgárosult kultúrájával a XVI. század Európájában elért legmagasabb szintet jelentette. Es ez sokban minősíti magát a forradalmat is, amely a manufaktúrakorszak kezdetén a jelzett gazdasági, társadalmi és ideológiai ellentmondásokkal terhelődve, nem ölthette még magára a XVII. századi angol, még kevésbé a XVIII. századi francia forradalom vonásait. Legfőbb jellegzetességei éppen azzal függnek össze, hogy a legkorábbi volt a polgári forradalmak sorában. De az, hogy már polgári forradalom volt, indokolttá teszi győzelmétől számítani az újkor kezdetét. Wittman Tibor tekintélyes forrásanyagra ós irodalomra támaszkodó monográfiája olyan szintű hozzájárulás a németalföldi forradalom megismeréséhez, ami munkáját a vizsgált kérdéskör egyik alapműveként juttatja elismeréshez a nemzetközi historiográfiában. (Csak sajnálni lehet, ha terjedelmi okokból nem könnyíti meg használatát mutató és bibliográfiai jegyzék.) Wittman Tibor egyetemes történeti munkája, úgy véljük, a magyar történet kutatói számára is kínál — minden leegyszerűsítő párhuzam kerülésével — elvi és módszertani tanulságokat. JÓNÁS ILONA NYUGAT-EURÓPA, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS A NEMZETKÖZI HELYZET 1945—1955 Új- ós legújabbkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény 3. köt. Szerkesztette Zsigmond László (Budapest, Tankönyvkiadó. 1971. 518 I.) Az új- és legújabbkori egyetemes történeti oktatás segédkönyvéül szolgáló kötet bevezetőjében a következőképpen határozza meg Zsigmond László a szöveggyűjtemény helyét ós szerepét az egyetemi oktatás rendszerében: ,,...& szöveggyűjtemény egy rend-
