Századok – 1972

Történeti irodalom - Acta marxistica–leninistica (Ism. Blaskovits János) 428/II

428 TÖRTÉN"ETI IRODALOM Külön kell szólnunk a könyv mély jogtörténeti megalapozottságáról. A válasz­tójogi törvények elemzése és a választási gyakorlat plasztikus ábrázolása csakúgy növeli a könyv értékét, mint a mezőgazdasági munkások bér- és munkaviszonyainak szakszerű jogi vizsgálata, vagy a büntetőeljárási törvények és azok alkalmazásának bemutatása. A szerző rendszerező képességót dicséri, hogy a mellékfigurák jellemzése, a békéscsabai helyi mozzanatok szerteágazó szálai sem törik meg a kompozíciót. A részletek csak gazdagabbá teszik az egészet, még jobban életközeibe hozzák a századforduló korabeli Csaba társadalmi, politikai életét, gazdagítják Áchim L. András élettörténetének, politi­kai pályafutásának rajzát. PÖLÖSKEÍ FERENC ACTA MARXISTICA LENINI STIC A A Lenin születésének 100. évfordulójára rendezett tudományos ülésszak előadásai (Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem. 1970) A könyv a Lenin születésének 100. évfordulójára, Debrecenben 1970. április 27 — 28-án megtartott ünnepi tudományos ülésszak referátumait, hozzászólásait tartal­mazza. Az ülésszak rendező szerveinek nagy száma, s az, hogy az előadók, hozzászólók a legkülönbözőbb tudományágak képviselői közül kerültek ki, azt mutatja, hogy a deb­receniek eredményesen megvalósították az MSzMP KB tudománypolitikai irányelveinek azt az útmutatását, amely szerint a tudományos munka eredményeinek növelése érdeké­ben a különböző helyeken dolgozó marxista kutatók, oktatók, szakemberek fokozottabb összefogására, az erők koncentrálására van szükség. Az ülésszak munkájában részt vet­tek olyan oktatók is, akik nem a marxizmus — leninizmus tanszékeken dolgoznak, hanem más szaktudományokat tanítanak, és szenvedélyesen érdeklődnek a különböző természet-és társadalomtudományok ideológiai, világnézeti vonatkozásai iránt. Felszólalt, illetve felszólalását írásban megküldte a tudományos ülésszakra két szovjet tudós is. Az üléssza­kot a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Marxizmus—Leninizmus Tanészéki Csoportja, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Marxizmus — Leninizmus Intézetével, a Debreceni Agrártudományi Főiskola Marxizmus—Leninizmus Tanszékével és az MSzMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságával együttműködve ren­dezte. A tudományos ülésszakon Leninről, a bolsevik párt megalapítójáról, a nagy forra­dalmárról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezéréről, aki a marxizmus elméletét átültette a valóságba, méltóan emlékeztek meg. Méltóan, mert miközben megvédelmezték Lenint és eszméit azoktól, akik hajlamosak lebecsülni, történelmi szerepét a haláláig ter­jedő időszakra korlátozni, — szakítottak Leninnek olyanfajta értékelésével is, amely írásainak nem szellemét, hanem csak betűit ragadja ki, és ezáltal ugyancsak lekicsinyli a lenini életmű napjainkig kiható valóságos történelmi jelentőségót. Erre a helyes alapállásra ösztönöz Kónya István tanszékvezető egyetemi tanár, a filozófiai tudományok kandidátusának kitűnő bevezető előadása is, amely megszabta a tudományos ülésszak kereteit, és azt a módot is, ahogy a lenini tanítások legfontosabb, és napjainkban legaktuálisabb kérdéseit helyes és szükséges tárgyalni. Figyelemre méltó, hogy a kimondottan Lenin személyével foglalkozó előadások is mennyire azt igyekeztek kiragadni, ami Leninben — a forradalmárban, a tudósban, az emberben — legmaradan­dóbb, és követendő példa napjainkban is. Hadd idézzem az egyikből az alábbi szép soro­kat: „Ebben az évben világszerte méltatják Lenin életét, munkásságát. A méltatok, miközben róla alkotnak képet, önmagukról is vallanak." Egy másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom