Századok – 1972
Közlemények - Obermann; Karl: A „Neue Rheinische Zeitung” megalapításának történetéhez 413/II
420 KARL OBERMANN nélküliség, az elgyötörtség, a nyomor legsúlyosabb szenvedései. Általános óhaj, általános kívánság ennek az állapotnak a megszüntetése, melyben az összesség egzisztenciája az uralmon levők gondatlanságának, magánszemélyek esetleges belátásának vagy rövidlátó önzésének függvénye; amelyben még nagyon is hiányoznak azon vezető alapelvek, általános szervezetek, melyek nélkül nem lehetséges szabad tevékenység, biztosított kereset, az élet igazi élvezete. Mindenütt, a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, az oktatásügyben stb. a legjelentősebb reformokra elismerten szükség van. A nép szabad, vidám életet kíván, szabad és vidám munkálkodásban. De az akarattól a tettig, az elhatározástól a megvalósításig hosszú és fáradságos az út. Mindenféle nehézségekkel kell megküzdeni. Nemcsak a rosszindulatot, de még inkább a tehetetlenséget kell legyőzni. Minden energiára szükség van ahhoz, hogy úrrá lehessünk a tudatlanság, a bornirt partikularizmus, a monopolkórság felett; arról van szó, hogy az állapotbelileg és helyileg szembenálló érdekeket egy közös, az összjólétet megalapozó és megtartó rendnek kell alávetni, a munkát, a forgalmat és a fogyasztást egy nagy nemzet életfeltételeinek megfelelően kell kialakítani, mely nem háború és a kizsákmányolás, hanem az értékek békés cseréje és az egységes együttműködés útján törekszik az egésznek és minden egyesnek a javára. De éppen ez az a terület, ahol alapos előkészületekre még legkevésbbé sem került sor; itt, ahol a baj előbb vált általánossá, mint a belátás, itt hivatott a , sajtó legjobban arra, hogy a meglevő állapotokat köztudomásra hozza, az átalakítás feltóteleit megvizsgálja, a reform eszközeit megvitassa, a közvéleményt kialakítsa, a közakaratnak a gyógyulás útját megmutassa. Ez is hát a feladata a „Neue Rheinische Zeitung"-nak, melyre — abban a mértékben, ahogy a politikai viták a háttérbe szorulnak — erőit mindinkább koncentrálni fogja. Hogy egy ilyen vállalkozás Köln városát választja székhelyéül, azt nem kell különösképpen megokolni. Talán egyetlen más pontja sincs Németországnak, mely annyira alkalmas lenne arra, hogy az újságkiadáshoz szükséges segítséget nyújtsa, mint Köln, a rajnai tartomány fővárosa, Németország nyugati részének fővárosa. Köln bátran nézhet szembe a munka- és a forgalmi viszonyok mindenfajta megváltozásával, különösen ha az egyben javulást is jelent, s lakói, amennyiben nem patriotizmusból, hát már helyi érdekeiknél fogva is, fogékonyak a nemzet üdvét szolgáló reformok iránt. Ha tehát a „Neue Rheinische Zeitung" sikerességének kilátásai minden vonatkozásban a legkedvezőbbeknek mondhatók, úgy azokról az anyagi eszközökről van szó, melyeket az első időkben, amíg az előfizetők száma és a hirdetések még nem biztosítják a vállalkozást, a költségek fedezésére elő kell teremteni. Ehhez 30 000 talléros tőkére van szükség, melynek fele tartalékalapnak tekintendő. Ezt a tőkét betéti részvénytársaság biztosítaná. Ez az összeg 600 drb. 50 talléros részvényre lesz felosztva, és a részv ényfizetéseket úgy fogják megállapítani, hogy a kevésbé tehetősek is képesek legyenek a vállalkozást részvételükkel támogatni. A részvényjegyzési listák az alábbi helyeken találhatók: W. Clouth úrnál, St. Agatha 12. Wolff és Kapferer uraknál, Hochstrasse 55. Max Kemmerich úrnál, St. Katharinen 2 В. Esch és Henn uraknál, Kleine Sandkaul 1. sz. alatt.
