Századok – 1972

Közlemények - Obermann; Karl: A „Neue Rheinische Zeitung” megalapításának történetéhez 413/II

420 KARL OBERMANN nélküliség, az elgyötörtség, a nyomor legsúlyosabb szenvedései. Általános óhaj, általános kívánság ennek az állapotnak a megszüntetése, melyben az összesség egzisztenciája az uralmon levők gondatlanságának, magánszemélyek esetleges belátásának vagy rövidlátó önzésének függvénye; amelyben még nagyon is hiányoznak azon vezető alapelvek, általános szervezetek, melyek nélkül nem lehet­séges szabad tevékenység, biztosított kereset, az élet igazi élvezete. Mindenütt, a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, az oktatásügyben stb. a leg­jelentősebb reformokra elismerten szükség van. A nép szabad, vidám életet kíván, szabad és vidám munkálkodásban. De az akarattól a tettig, az elhatározástól a megvalósításig hosszú és fáradsá­gos az út. Mindenféle nehézségekkel kell megküzdeni. Nemcsak a rosszindulatot, de még inkább a tehetetlenséget kell legyőzni. Minden energiára szükség van ahhoz, hogy úrrá lehessünk a tudatlanság, a bornirt partikularizmus, a monopol­kórság felett; arról van szó, hogy az állapotbelileg és helyileg szembenálló érde­keket egy közös, az összjólétet megalapozó és megtartó rendnek kell alávetni, a munkát, a forgalmat és a fogyasztást egy nagy nemzet életfeltételeinek meg­felelően kell kialakítani, mely nem háború és a kizsákmányolás, hanem az értékek békés cseréje és az egységes együttműködés útján törekszik az egésznek és min­den egyesnek a javára. De éppen ez az a terület, ahol alapos előkészületekre még legkevésbbé sem került sor; itt, ahol a baj előbb vált általánossá, mint a belátás, itt hivatott a , sajtó legjobban arra, hogy a meglevő állapotokat köztudomásra hozza, az átalakí­tás feltóteleit megvizsgálja, a reform eszközeit megvitassa, a közvéleményt kiala­kítsa, a közakaratnak a gyógyulás útját megmutassa. Ez is hát a feladata a „Neue Rheinische Zeitung"-nak, melyre — abban a mértékben, ahogy a politikai viták a háttérbe szorulnak — erőit mindinkább koncentrálni fogja. Hogy egy ilyen vállalkozás Köln városát választja székhelyéül, azt nem kell különösképpen megokolni. Talán egyetlen más pontja sincs Németországnak, mely annyira alkalmas lenne arra, hogy az újságkiadáshoz szükséges segítséget nyújtsa, mint Köln, a rajnai tartomány fővárosa, Németország nyugati részének fővárosa. Köln bátran nézhet szembe a munka- és a forgalmi viszonyok minden­fajta megváltozásával, különösen ha az egyben javulást is jelent, s lakói, amennyi­ben nem patriotizmusból, hát már helyi érdekeiknél fogva is, fogékonyak a nemzet üdvét szolgáló reformok iránt. Ha tehát a „Neue Rheinische Zeitung" sikerességének kilátásai minden vonat­kozásban a legkedvezőbbeknek mondhatók, úgy azokról az anyagi eszközökről van szó, melyeket az első időkben, amíg az előfizetők száma és a hirdetések még nem biztosítják a vállalkozást, a költségek fedezésére elő kell teremteni. Ehhez 30 000 talléros tőkére van szükség, melynek fele tartalékalapnak tekintendő. Ezt a tőkét betéti részvénytársaság biztosítaná. Ez az összeg 600 drb. 50 talléros részvényre lesz felosztva, és a részv ényfizeté­seket úgy fogják megállapítani, hogy a kevésbé tehetősek is képesek legyenek a vállalkozást részvételükkel támogatni. A részvényjegyzési listák az alábbi helye­ken találhatók: W. Clouth úrnál, St. Agatha 12. Wolff és Kapferer uraknál, Hochstrasse 55. Max Kemmerich úrnál, St. Katharinen 2 В. Esch és Henn uraknál, Kleine Sandkaul 1. sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom