Századok – 1972
Közlemények - Obermann; Karl: A „Neue Rheinische Zeitung” megalapításának történetéhez 413/II
418 KARL OBERMANN demokratikus átalakulás vizsgálata. Nem hiányzott tehát a felhívásban az általános jellegű hivatkozás azon nagy feladatokkal kapcsolatban, amelyeket az újság maga elé tűzött, ámde nem itt volt helye annak, hogy a feladatokat és a követeléseket már konkrétabban megformulázzák. A felhívás mégsem hagy semmi kétséget afelől, hogy a „Neue Rheinische Zeitung" teljesen el van szánva a nép érdekeinek képviselésére, és hogy a reakciós kísérletekkel szemben a demokratikus átalakulás érdekében következetes harcot fog folytatni. A felhívásban arra is találunk utalást, hogy a kiadók azért választották az újság kiadási székhelyéül Köln városát, mivel itt kedvezőek voltak a feltótelek a kitűzött feladat megvalósításához. Mindenekelőtt azonban a szükséges anyagi eszközöket kellett előteremteni az újság számára. A felhívás tehát végezetül részletesen tájékoztat a részvényjegyzési lehetőségekről és a tervezett újság érdekében már Marx és Engels Kölnbe való érkezése előtt aktivitást kifejtő barát és küzdőtárs Dr. Danielst és Heinrich Bürgerst nevezi meg olyan szemólyekül, akik felelősek az előkészítési munkálatokért.20 Amikor a felhívás 1848. május 17-én a „Das Westphälische Dampfboot" utolsó számában megjelent, a „Neue Rheinische Zeitung" kiadásának előkészületei már a legnagyobb erővel folytak, mivel a reakció arcátlan felléptével és a burzsoázia áruló és gyáva magatartásával olyan helyzet keletkezett, amely szükségessé tette, hogy az újság első számát ne úgy, mint tervezték: július 1-én, hanem már június 1-én megjelentessék. A részvényjegyzésekre vonatkozólag jelenleg még csakúgy keveset tudunk, mint Marxnak és Engelsnek munkatársak és tudósítók iránti fáradozásait illetően. A részvényeseknek . a felhívásban meghirdetett első közgyűlése május közepén valószínűleg le is zajlott. Engels május 9-i levelében megküldte Marxnak az ezen időpontig Barmenben, Elberfeldben jegyzett 14 részvény listáját és egyben azon részvényjegyzőknek Marx, Bürgers vagy D'Ester névre szóló meghatalmazásait, akik a közelgő közgyűlésen nem tudnak személyesen résztvenni. Befejezésül Engels a következő megjegyzést tette: „Tudassátok velem nyomban a részvényesek közgyűlésének eredményeit."27 Stephan Born-nak 1848. május 11-én Marxhoz írott leveléből kitűnik, hogy Marx mindenekelőtt a Kommunisták > Szövetségének tagjait szólította fel közreműködésre. Born válasza rövid megjegyzéseket tartalmazott a berlini helyzetre vonatkozólag, valamint hozzájárulását: „Ajánlatodat, hogy újságod számára tudósítsak, köszönettel veszem. Szeretném, ha a tervedet mielőbb megvalósulva látnám."28 H. Ewerbeck 1848. május 21-én Párizsból így írt Marxnak: „Munkásaink igen örülnek annak, hogy újságod megvalósul; számuk nő, buzgalmuk szintén; vitákat rendezünk a kiáltványról (ti. a »Kommunista Kiáltványáról, — a kiegészítés tőlem: К. O.). Wolf igen aktív és népszerű."29 Engels 1848. május 24-én arra kérte Londonban élő sógorát, Emile Biankót, hogy legyen segítségükre a fontosabb angol lapok beszerzésében, ós hozzáfűzte magyarázatul: „Az t'íjsághoz a szükséges tőke együtt van. Minden jól megy, már csak a lapok kellenek, aztán hozzáfoghatunk."30 Azon nagy visszhangot illetően, amit az 1848 június elsejével meginduló „Neue Rheinische Zeitung" a munkások és demokraták körében egész Németországban keltett, még beható kutatások szükségesek. Sok demokratikus újság, többek között az 1848 július elsejével megindult és Lüning, valamint Weydemeyer által Darmstadtban kiadott 50 Das Westphälische Dampfboot, 12. (1848. máj. 17-i) sz. 3 — 4. 1. 27 Marx és Engels Művei. 27. köt. 116. 1. 28 MLI, Moszkva, KPA, 1. fond, 5. op. 173. sz. 29 Uo. 1. fond, 5. op. 174. sz. 30 Marx és Engels Művei. 27. köt. 456. 1.
