Századok – 1972
Közlemények - Obermann; Karl: A „Neue Rheinische Zeitung” megalapításának történetéhez 413/II
414 KARL OBERMANN is egy ilyen vállalkozást, mindazonáltal az 1847 végi, illetve az 1848 eleji gazdasági válság Marx és baráti köre számára előnytelenül hatott, miután éppen a demokratikus kispolgárok, akikre számítani lehetett volna, gazdasági károsodást szenvedtek; viszont a liberális érzelmű nagypolgárok, akik még 1842-ben pénzzel támogatták a „Rheinische Zeitung"-ot, egy ilyen vállalkozás támogatására már többé nem voltak megnyerhetők, amint erről Gottschalk 1847. november 5-i levelében értesít. Weydemeyer a nemcsak pénzügyi, hanem cenzúra-nehézségekkel is küzdő „Das Westphälische Dampfboot" című folyóirattal kapcsolatban szerzett tapasztalatai birtokában ismételten úgy nyilatkozott, hogy mihelyt lehet, egy újságot kell alapítani. Már Marxhoz írott 1847. július 22-i levelében hangsúlyozta Weydemeyer, hivatkozva a „Dampfboot" kelendőségében mutatkozó zavarokra, hogy „a havi folyóiratokkal kapcsolatosan az a legnagyobb baj, hogy azok mindent post festum közölnek; mindaddig tehát, amíg csak rendes újsággal, vagy legalábbis egy nagyobbfajta hetilappal nem rendelkezünk, semmit sem ér az egész."6 1848. január 2-án, amikor a helyzet éleződése közeli forradalmi fejleményekre nyitott kilátást, Weydemeyer elérkezettnek látta az időt egy napilap megalapítására. így írt ekkor Marxhoz: „Üjságalapítási tervemet még nem adtam fel, és úgy gondolom, mihelyt megszűnik a cenzúra, az első alkalmat megragadom arra, hogy felszólítást bocsássak ki a rajnai tartományokban egy demokratikus lap alapítására."7 Legelőször is a „Deutsche-Brüsseler-Zeitung" vesztfáliai támogatása és terjesztése érdekében akart fellépni, minthogy ez a lap — hosszas fáradozás nyomán — immár Marx és Engels befolyása alatt állt. Weydemeyernek 1848. január 17-ón Marxhoz írott levele arra enged következtetni, hogy a „Deutsche-Brüsseler-Zeitungnak a forradalmi szervezetekben jó visszhangja volt, s hogy ez az újság ezidőtájt igen alkalmas volt arra, hogy felszántsa a talajt."8 A Metternich által 1833-ban információs és ügynöki központként felállított „Mainzer-Informations-Büro" 1848. január 27-i jelentése is említette a Belgiumból Németország felé irányuló forradalmi propagandát. Eszerint a brüsszeli „Deutsche Zeitung" kiadóhivatala végtére a fő tűzfészek; Köln, Krefeld, Düsseldorf ós Elberfeld pedig azon pontok, ahol e szövetkezés közvetítőügynökei tevékenykednek."9 1848. február (i-án a „Deutsche-Brüsseler-Zeitung" közzétett egy tudósítást „Vesztfáliából", amelynek szerzőjéül Weydemeyert lehetett gyanítani, ő ezen alkalmat megragadta arra, hogy cikke végén a munkásokhoz forduljon: „Ne riadjatok vissza tehát anyagi áldozattól sem, ti, akiknek ez komoly, a nép ügyéért; adóztassátok meg magatokat, saját javatokra, hogy ezzel forradalmi sajtóorgánumok létezése lehetővé váljék."10 A forradalom előkészítésével karöltve történtek ilyen erőfeszítések, melyek oda vezettek, hogy az újságterv rövidesen megvalósulhatott. A forradalom kirobbanása Németországban Marxot és barátait azon feladat elé állította, hogy nyomban lépéseket tegyenek egy újság mielőbbi megalapítására. Lina Schöler, a Marx család kölni barátnője, március közepén beszélgetett Roland Danielsszel ezekről a tervekről. 1848. március 21-én írta Daniels Marxnak: „Schöler kisasszonytól hallom, hogy Te egy újság alapítását tervezed, Párizsban vagy Németországban?"11 A kölni kommunisták nyomban síkraszálltak az újság mellett. Georg Weerth, aki Brüszszelből Kölnbe telepedett át, így írt Marxnak Párizsba 1848. március 25-én: „Daniels, Bürgers, D'Ester egy új újságról beszélnek. —• Azok a pénzalapok azonban, melyekről • Uo. 1. fond 5. op. 141. sz. 7 Uo. 1. fond 5. op. 156. sz. Vö. még: Karl Obermann: i. m. 118. 1. 8 Uo. 1. fond 5. op. 157. sz. 9 Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Bécs — A „Mainzer Informations-Büro" anvaga, 1134. sz. 10 Karl Obermann: i. m. 122. 1. 11 MLI, Moszkva, KPA, 1. fond, 5. op. 165. sz.
