Századok – 1972

Közlemények - Székely György: Dürer Néetországba 336/II

DÜKER NÉMETORSZÁGA 349 város vezetőinek és politikájának együttes szemlélete nélkül. így ismeri el azután Rózsa, hogy a négy monumentális hérosz csak haragvó és elmélyülő renaissance embereket jelent, direkt agitáló művet Dürer akkor sem tudott alkotni, amikor nagyon szeretett volna.26 A kortársak mindenesetre továbbra sem a lutherizmus képviselőjeként, semmiképpen sem a megtorlásnak fejet hajtó önbírálóként fogták fel. így ajánlhatta Dürernek 1527-ben Pirckheimer egy görög mű és latin fordítása kiadását. Ezért Melanchthon tartotta fenn Dürer művészetszemlélete emlékét élete végéről, aki a túl sokat mondani és mutatni akarás helyett a természeti egyszerűség elfogadását vallotta már a művészi teljesség eszközének. Közben a művész 1528-ra befejezte egyik elméleti művét, az arány tanáról, ami majd csak halála után, 1530/31-ben jelent meg. Erhard Schön még 1527-ben készítette el metszetét az őszhajú és nagybajszú, szakállú művészről, energikus hajlású orral és határozottan előrenéző szemekkel. Ugyancsak az 56 éves Dürerről készült el az emlékérem, amit majd felhasználtak a halotti emlékérem alapjaként. 1528. április 6-án Nürnbergben halt meg és ott temették el a Frey-család sírboltjába. Emlékbeszédet Eobanus Hessus tartott felette, a paraszti eredetű humanista, az Epistolae Obscurorum Virorum egyik szerzője, aki Mutianus Rufus házában megismerkedett Huttennel, aki őt lelkes barátjának tartotta. Ezt Hessus a távolságokat leküzdve gyakori leveleivel és a felkelés utáni bukásban is fenntartott, Huttenhez ragaszkodó hűséggel viszonozta. Dürer fametszeten örökítette meg Hessust, kezében irattekerccsel. A halotti panaszt és a sírfeliratot Pirckheimer fogalmazta, hangsúlyozva, hogy a sírba csak az került, ami Dürerből halandó. Egy hajfürtöt a mesterből Hans Baidung Grien kapott, mint tanítvány és barát. Az özvegynek 7000 forint maradt — egy esztendővel azután, hogy a Fuggerek vagyona elérte a 2 millió forintot.27

Pirckheimer nem is ezekre a síron kívül maradt hagyatékokra célzott, hanem az életműre és a pályafutás tanulságaira, ami Németországra és az emberiségre maradt. 26 Katalog der Alteren Pinakothek zu München. 44 — 45. 1. és 19. tábla; F. Lieber: i. m. 24. kép; L. D. Ettlinger. i. m. 164— 165. 1.; Katalog der Ausstellung Von der Freiheit eines Christenmenschen. 42. 1.; M. M. Szmirin stb. szerk.: Világtörténet IV. köt. 161. 1.; E. Ullmann: Albrecht Dürer und das Menschenbild der frühbürgerlichen Revolution in der bildenden Kunst 249 — 250. 1. és 71. ábra; Rózsa Gyula: Albrecht Dürer '500 (Népszabadság, 1971. máj. 21.); Emst Ullmann: Das Verhältnis Dürers zur frühbürgerlichen Revolution (Bildende Kunst, Heft 5, 1971) 268-272. 1. 27 Willibald Pirckheimers Briefwechsel II. Band 567. 1.; Dürer: ce qui l'inquiétait 66. 1.; Katalog der Ausstellung Von der Freiheit eines Christenmenschen. 41—42. 1.; P. Arnold: i. m. 40-41. 1.; G. Piltz: i. m. 13, 46. 1.; W illy Andreas : i. m. 452. 1.; K. Kleinschmidt: i. m. 25. 1. és 49. 1. előtt a); Albrecht Dürer: Schriftlicher Nachlass. 285. 1.; Chr. Schmitz: i- m. 77. ].: Deutsche Geschichte in Daten 178. 1.; H. Conrad: i. m. I. köt. 289. 1.