Századok – 1972
Közlemények - Székely György: Dürer Néetországba 336/II
DÜKER NÉMETORSZÁGA 341 A városi középréteg, a polgárság zömét tette ki a városok lakosságának. A céhmesterek, kereskedők, egyes új nianufaktúratulajdonosok alkották ezt a réteget. A skála széles: Albrecht Glimm ötvös Dürerrel tudta megfestetni Krisztus siratását (1500 körül). Ulrich Speth takácsot a városvezetés elleni lázadó szavakért lefejezték (1510. szept. 24.).12 Helyzetük és tudatuk tehát ellentmondásos volt. A politikai szétforgácsolódás gátat vetett kereskedelmük, iparuk elé, viszont a helyi érdekek előtérbe állítása a polgárságot is szótforgácsolta. Az iparosok sorsában többféle út lehetősége mutatkozott meg: emelkedés vállalkozóvá, fejlődés művésszé, megmaradás iparosnak, lesüllyedés plebejussá. Azoknak a famíliáknak életében is ezt láthatjuk, akiknek művészeti, megbízói, társadalmi vagy családi kapcsolata volt Dürerrel. A német polgárság mind nagyobb szerepet játszott a művelődésben. Jellegzetesen kapcsolódott össze az iparos és a művész Albrecht Dürer nürnbergi festőművész és grafikus egyéniségében. A Magyarországról bevándorolt ötvös fia maga is kitanulta az ötvösséget apjánál, s ennek hasznát vette a rézmetszés technikájában és a pontosságban. 1486/90 években Michael Wolgemut műhelyében tanult festészetet, ott dolgozva. A céhes pályának felel meg az 1490/94 évek vándorlása Colmar, Strassburg, Basel városokban. A pálya további káprázatos méretei sem feledtethetik az indulás tipikus voltát. Az egy évvel fiatalabb Lucas Cranach is apjától tanulta a „művészetet", amit az még műves szinten űzhetett. Dürer származása, paraszti és iparos ősei, neveltetése, kapcsolatai, emlékei, ahogyan ábrázolta apját és anyját, őt jobb módra emelkedve is megtartották polgárnak, nem vált patríciussá. Igaz, hogy keresztapja, Anton Koberger nyomdász vállalkozó és kiadó, de Dürer fiatalabb testvérei közül egyik ötvös, másik festő, felesége rézkovács leánya.13 A városokban nagyszámú plebejus elem élt. Nürnbergben már az 1480-as években volt plebejus mozgalom, az ún. Geisbart-összeesküvés. Az ellentétek feszülését, de legalább a szélsőséges társadalmi különbségeket a kortársak is meglátták. Dürer egy rajzán (Miksa császár imakönyvóhez, 1515) a prémszegélyes öltözetű, kalapos és nagy erszényű városi mellett ábrázolja a félmeztelen, rongyba öltöző, mezítlábas koldust, akinek táljába a polgár pénzdarabot vet.1 4 kapcsolatára ld. Alfred Hoffmann : Wirtschaftsgeschichte des Landes Oberösterreich. Bd. I. (Linz. 1952) 73. 1.; H. Frhr. Haller v. Hallerstein: i. m. 143. 1. 12 Katalog der Älteren Pinakothek zu München. 42. 1. és 16. tábla; К. Schottenloher : i. m. 308. 1.; nürnbergi páncélgyártók fontosságára D. Hay: Europe in the fourteenth and fifteenth centuries 382. 1. 13 Albrecht Dürer: Schriftlicher Nachlass. 15, 245. 1.; G. Piltz: i. m. 5 — 6, 12 — 15, 38. 1.; Szerdahelyi István: A Dürer-család Békés megyei származása (in: Magyar Grafika 1971 Budapest — Gyula); E. Ullmann: Albrecht Dürer und das Menschenbild der frühbürgerlichen Revolution in der bildenden Kunst 74. es 75. ábra; Friedrich Lieber: Aus der Werkstatt der Kunst (Leipzig, é. n.) 76 — 77. 1.; Hans Baron: Fifteenth-century civilisation and the Renaissance (in: The Renaissance 1493 —1520) 68. 1.; Dürer: ce qui l'inquiétait 60, 66. 1.; R. Chadraba: i. m. 35. 1.; néhány К oberger-kiadvány: N. de Lira postillák, 1474. Gyulafehérvár Batthyaneum, Malleus maleficarum, 1496. Olomouc Státni VÓdecká Kníhovna; Svédországi Szt. Brigitta élete, 1500. Szeged Móra Ferenc Múzeum; F. Rörig: Die Stadt in der deutschen Geschichte 675. 1.; F. Rörig: Die europäische Stadt 365. Í.; Deutsche Literaturgeschichte in einem Band (Hrsg. von Professor Dr. Hans Jürgen Geerdts. Berlin. 1968) 113. 1.; Katalog der Älteren Pinakothek zu München. 41 — 42. 1.; Paul Arnold: Medaillenbildnisse der Reformationszeit (Berlin. 1967) 41. 1.; R. Timm: i. m. 6, 8. 1.; Itinéraire pour Dürer 95. 1.; H. Frhr. Haller v. Hallerstein: i. m. 151, 164. 1.; Willibald Pirckheimers Briefwechsel II. Band 190. sz.; Johannes Jahn: Der Weg des Künstlers (in: Lucas Cranach der Ältere. Der Künstler und seine Zeit. Berlin. 1953) 22. 1.; Daten zur Cranach-Biographie (uo.) 10. 1. 14 R. Chadraba: i. m. 59. 1.; Albrecht Dürer: Die Randzeichnungen zum Gebetbuch Kaiser Maximilians 8. tábla. — Az intézményes jótékonykodásra Nürnbergben ld. 5 Századok 1972/2
