Századok – 1972

Közlemények - Székely György: Dürer Néetországba 336/II

KOZLEMENYEK Székely György: Dürer Németországa Dürer oly sokoldalúan fejezte ki Németország bonyolult valóságát és változásait,1 hogy képzőművészeti alkotásai, valamint írásai fenntartani és láttatni képesek a XV— XVI. század szinte teljes képét. Dürer nemcsak illusztrációját adja a német történelemnek, hanem segít megértetni az ország és nép típusait, jellegzetes személyeit, irányait, eseményeit. Hol nyiltan ábrázolja, hol sejteti, mindig tükrözi míivészete. A XV. század során a német gazdasági élet különféle ágai jelentékeny fejlődést mutattak fel. Ennek alapján fogadhatjuk el a német fejlődés minden ellentmondásossága ellenére Engels megállapítását: „Németország 1470—1530 gazdaságilag Európa élén".2 Az egyik legismertebb ipari központ Nürnberg volt. A sváb városok nagy nyereségeket húztak az Itáliával (legtovább Velencével) űzött kereskedelemből. Velence az az olasz város, amelyhez Dürer két útja is fűződik. A gazdasági és a kulturális kapcsolatok egyaránt kötődtek a Fondaco dei Tedeschi-hez. Dürer velencei útjához tartozik a híres „Rózsakoszorú-imnep" elkészülte (1506), amelyen a Fugger-nemzetség tagjai is ott láthatók a donátorok között.3 1 Mint előadás elhangzott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának „Albrecht Dürer 1471 — 1528" ünnepi tudományos ülésén, 1971. jún. 21-én. Mivel ez alkalommal más kisebb előadások elemezték Dürer viszonyát Miksa császárhoz ill. Lutherhez, továbbá a földrajzi világ kitágulásának visszhangját Dürer működésében, ezekre az előadás nem terjedt ki. 2 1889-i levele Kautskyhoz, idézi és a német gazdasági fejlődés adataival igazolni kívánja Jürgen Kuczynski: Die Krise des Feudalismus in Deutschland (Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt-Universität zu Berlin. Jahrgang IV. 1954/55. Gesellschaftsund sprachwissenschaftliche Reihe. Heft 2) 99— 100. 1.; az elmaradottság ill. hanyatlás elemeire figyelmeztetnek a német fejlődésben Leo Stern: Philipp Melanchthon. Humanist, Reformator, Praeeeptor Gcrmaniae (Festgabe des Melanchthon-Komitees der Deutschen Demokratischen Republik, Halle 1960) 25. 1. és Hans Bernitt: Zur Geschichte der Stadt Rostock (Rostock. 1956) 72. 1. 3 Hermann Conrad: Deutsche Rechtsgeschichte. Band I. Frühzeit und Mittelalter (Karlsruhe. 1954) 286. 1.; Velencébe járó német kereskedőkre Helmut Frhr. Haller v. Hallerstein: Grösse und Quellen des Vermögens von hundert Nürnberger Bürgern um 1500 (Sonderdruck aus „Beiträge zur Wirtschaftsgeschichte Nürnbergs", Band I. Nürnberg. 1967) 130—131, 163. 1.; Dürer velencei kapcsolataira Itinéraire pour Dürer (Connaissance des arts, janvier 1971) 95. 1. ; Denys Hay : Europe in the fourteenth and fifteenth centuries (London, 1966) 358. 1.; Dürer: ce qui l'inquiétait (Connaissance des arts, janvier 1971) 62, 65. 1.; Carl von Lorck: Albrecht Altdorfer (Königsberg [Pr.], 1940) 1 — 2. 1.; L. D. Ettlinger: The Arts in Western Europe. 2. Northern Europe (in: The Renaissance 1493 — 1520. Edited by G. R. Potter. Cambridge. 1957 — The New Cambridge Modern History Volume 1) 154—156. 1.; Georg Piltz: Albrecht Dürer (Berlin. 1968).8, 12, 26 — 28. 1.; Ernst Ulimann: Albrecht Dürer und das Menschenbild der frühbürgerlichen Revolution in der bildenden Kunst (in: 450 Jahre Reformation. Hrsg. von Leo Stern und Max Steinmetz. Berlin. 1967) 248. 1.; Götz Freiherr von Pölnitz: Anton Fugger. 1. Band 1453—1535 (Tübingen. 1958) 13. 1. — Hutten ellentmondásos felfogása az olasz renaissanceról és Dürerről, Hajo Holborn: Ulrich von Hutten (Göttingen. 1968) 80. I.