Századok – 1972
Tanulmányok - Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén 304/II
326 SZÁSZ ZOLTÁX ok nélkül —, miszerint Goldis és néhány más román politikus az elfogadási nyilatkozatot is megszövegezte.13 7 Az esti órákban Vlád Aurél és Lázár Aurél megérkeztével a megegyezést ellenzők tábora megerősödött, mindazonáltal a döntés jórészt Maniutól függött, aki útban volt Bécsből Arad felé. Személyének nagy súlya érthető, hiszen ő volt a kül- és hadügyi biztos, ő rendelkezett a legfontosabb információkkal, ő ismerte legjobban az „európai konstellációkat". Ugyanakkor Jásziék radikálispárti gyűléssel kívánták ottani pozícióikat erősíteni. Jászi, Somló Bódog és Benedek Marcell beszéde után Bokányi a magyar proletariátus forradalmi mozgalmát,13 8 Apáthy viszont kétségbeesésében a királyság megerősítését ( !)139 szegezte a román követelésekkel szembe. Másnap Maniuval együtt érkezett a hír, hogy Párizsban ratifikálták a belgrádi fegyverszüneti szerződést. Ez bátorította ugyan a magyar delegációt,140 de nem változtatott a tárgyalások menetén. Délután a magyar küldöttséggel közölték a RNT elutasító válaszát, amelyben kijelenti, hogy a provizórikus megoldások semmi biztosítékot nem nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a végleges rendezésig az általuk lakott területen a közrendet, a vagyon- és személybiztonságot garantálni lehetne, ugyanakkor Jászi a románság államhatárait véglegesen akarja rögzíteni. Végezetül Jászi egy 11 pontból álló átmeneti javaslatot tett, amelyben a román többségű területeket teljesen a RNT kormányzata alá rendelné, ez pedig képviseltetné magát a parlamentben; a kisebbségeket mindkét oldalon az 1868. 44. tc. védelme alá helyeznék. A válasz leszögezte: „ez a javaslat sem biztosítja azt a kellő alapot, amely szükséges ahhoz, hogy a RNT garantálhassa a rend fenntartását". Az újabb elutasító válasz után Jászi értetlenül megkérdezte: Végtére is mit akarnak a románok ? „Teljes elszakadást" — válaszolta Maniu. Tévedés volna azt hinni, hogy a tárgyalások ezzel véget értek. Az elutasító válaszban a RNT a szervezendő román nemzetőrség részére pénzt és műszaki támogatást kért, amit a hadügyminiszter részben ki is utalt.14 1 Az aradi tárgyalások során megmutatkozott, hogy a Károlyi-kormány — a területi integritás talaján ugyan — őszintén kívánta a nemzetiségi kérdés megoldását. A kormánynak több tényezővel kellett számot vetnie. Ismeretes, hogy a kormánykörök előtt nem volt titok az antant Romániának tett területi ígérete, viszont az is igaz, hogy nem látszott teljesen kilátástalannak a nemzetiségekkel való megegyezés sem. Amikor a Jászi-féle delegáció taktikázgatását vizsgáljuk, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy demokratikus Magyarország szempontjából nem volt közömbös, milyen alapra helyezkedik a nemzetiségek követeléseivel szemben. Jászi minden korábbinál nagyobb engedményre hajlott, s ha talán olyan messzire, mint a teljes autonómia megadása nem is jutott el, nem ez volt az oka annak, hogy a megegyezés meghiusult. Az aradi tárgyalásokon tisztázódott, hogy a RNT a Magyar-137 Juhász Nagy Sándor: A magyar októberi forradalom története. Bpest. 1945. 303 1. — Román forrásra hivatkozik Szász Zsombor : i. m. 138 Magyarország, 1918. nov. 15. 139 Komáromi: i. m. 140 A megállapodás ui. egész Magyarország közigazgatását a magyar kormány hatáskörében hagyta. 141 A RNT 10 millió Koronát és 5500 gyalogsági fegyver kiutalását kérte; a pénzt a kormány ki is utalta. Apáthy: i. m.; Aradi Hírlap, 1918. nov. 28.; Marea Unire . .. 39. 1.
