Századok – 1972
Tanulmányok - Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén 304/II
AZ ERDÉLYI ROMÁN POLGÁRSÁG SZEREPÉKÖL 1H18 ÖSZÉX 323 hadsereg román katonáiból egységeket szervezve „szép sorjában felesketve és kioktatva arról, mi lesz a feladatuk Erdélyben", hazaküldje. Ilyenformán a RNT mintegy 50 000 főnyi hadsereg birtokába jutott volna. E csapattestek Erdélybe indítása már november első napjaiban megkezdődött,11 7 de a hazautazás óvatosságból nem a magyar kormány ellenőrzése alatt maradt területen át, hanem főként szerb övezeten át történt. A szállítmányok egyrésze meg is érkezett,11 8 de a Prágából hazatérő, jól felszerelt 2. brassói és az 51. kolozsvári gyalogezredeket a szerb parancsnokság — a Bánság hovatartozásának eldöntetlen volta miatt — jobbnak látta leszerelni.11 9 Kudarcot vallott Maniunak (mint a RNT kül- és hadügyi ügyek biztosának ) diplomáciai akciója, előbb Károlyiék belgrádi utazását megelőzendő, előkészíteni Franchet d'Esperey és a RNT esetleges tárgyalását, később Mocsonyi I. és Tilea V. Párizsba kiküldése a demarkációs vonal kitolása érdekében. Az előbbi Branisce Valér lapszerkesztő betegségén bukott el, az utóbbi a belgrádi fegyverszüneti szerződés értelmében egyelőre elveszítette jelentőségét. A bécsi akció főcélja, egy önálló hadsereg létrehozása120 nem vezetett sikerhez, s Maniu nemsokára elhagyta Bécset. * Mint már szó volt róla, november első hetében még nem volt világos, vajon az antant továbbra is érvényesnek tartja-e az 1916-os bukaresti titkosszerződést, mely Magyarország tiszántúli területeit nagyjából teljes kiterjedésében Romániának ígérte. Az antant balkáni expedíciós haderejének előnyomulása is megállt a Dunánál. A RNT vezetői november elején bizonytalanok voltak Erdély jövőjét illetően.12 1 Kezdetben tevékenységüket a forradalmi fellendülés lefékezésére irányuló, a magyar burzsoáziával közös, vagy hasoncélú akciók jellemezték. Ezzel egyidejűleg — s az államapparátus bomlásával párhuzamosan — megerősödtek autonomista törekvéseik. E törekvések nagyjából ,,a wilsoni elvek" keretei között mozogtak, bár többször fölbukkant az elszakadás gondolata is. A kezdeti bizonytalanságot jórészt eloszlatta az antant Erdéllyel kapcsolatos állásfoglalásának kikristályosodása. A forradalom kitörése után, részben a népmozgalmakról nyugatra érkező hírek hatása, de főként az emigráció tevékenysége folytán bekövetkező diplomáciai fordulat eredményeként Stoica, a washingtoni román attasé november 4-én ígéretet kapott a román uniós törekvések amerikai részről történő támogatására, majd másnap nyilvánosságra hozták az ún. Lansing-üzenetet.122 Ebben az amerikai külügyminiszter kijelenti: „az elnök rokonszenvez a mindenütt lakó románok nemzeti egységének gondolatával. Az USA nem fogja elmulasztani, hogy alkalmas időben érvényesítse befolyását az iránt, hogy a román nép hozzájusson jogos politikai és területi igényeihez." Az üzenet a román kormány akkori székhelyén, Iaçiban november 7-én lett ismeretes.123 117 Stoica: i. m. 117. 1. 118 Constantin Kirifescu: Istoria mzboiului pentru intregirea României. III. Bucuresti. 1925. 366—367. 1. 119 Albani: i. m. 321. 1. 120 A párizsi román egység tanácsa is megpróbált emigránsokból hadsereget szervezni a RNT számára. Desâvîrsirea . . . 197. 1. 121 Ld. Pop C. István gyulafehérvári nyilatkozatát. Liveanu: i. m. 545. 1. 122 Mamatey : i. m. 377—378. 1., V. Netea: i. m. 123 Jancsó : i. m. 459. 1.
