Századok – 1972

Folyóiratszemle - Griskunaite; E. V. lásd A. Ju. Galgalaite - Gromiko; M. M.: A XVIII. századi szibériai kereskedők szociálpszihológiájának jellemzéséhez 236/I

236 FOLYÓIRATSZEMLE 236 mondásaival foglalkozott. A merkantilista gazdaságpolitika itt is elősegíthette bizonyos mértékig az eredeti tőkefelhalmozást, városfejlődést (Berlin és néhány kisebb brandenburgi város fejlődése a XVIII. században), sőt a részállam gazdasági fejlődését is; egész Németország gazdasági és politikai fejlődését azonban kétségkívül hátráltatta. A harmadik vita-téma, a korai német abszolutizmus vizsgálatában A. Laube arra az álláspontra jutott, hogy ennek csírái már a XV. század végén kimutathatók. Szászországban ez a fejlődés 1500 körül már igen előrehaladt. A korai abszolutizmus itt a korai polgári forradalom leverését követő refeudalizációs folyamat ellenére megőrzött bizonyos haladó vonásokat egészen a harmincéves háborúig. (Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 1970. 9. sz. 1162—1172. I., 12. sz. 1616—1618. I.) В. В. M. M. Gromiko: A XVIII. századi szibériai kereskedők szociálpszichológiájának jellemzéséhez A gazdasági-társadalmi viszonyok és a társadalmi tudat általános kapcsolatát a történelmi materializmus törvényszerűségei tükrözik. A társadalmi tudat, s ezen belül a társadalom-pszichológia, mint a történeti fejlődés egyik mozgató tényezője, sem belső fejlődés-struktúrájában, sem konkrét történetiségében nem eléggé kimunkált területe a történettudománynak. Az alább ismertetendő cikk egyike azoknak a kísérleteknek, amelyek a történettudomány által eddig ritkán érintett szféra vizsgálatával a történelmi folyamat objektívebb feltárását célozzák. A cikk bevezetője a társadalmi tudat két szintjének —- az elméleti és a köznapi tudatnak — az elkülönítésével foglalkozik. Megállapítja a szerző, hogy a szovjet társadalomtudósok élénken vitatják az ideológia és a társadalom-pszichológia bonyolult összefüggéseit. A konkrét történeti kutatás szempontjából Gromiko a két szint, a két szféra elhatárolásának fontosságát hangsúlyozza. Az általános jellemzők szembeállítása után megemlíti azokat a speciális forrásokat (bírósági iratok, naplók, memoárok), amelyek a hétköznapi tudat feltárását elősegítik. Olyan kérdések megválaszolását ítéli fontosnak, mint pl. a köznapi tudat beépülése, tükröződése a társadalom szellemi életében; a köznapi tudat kialakulási folyamata, összetevői; az ideológia és a köznapi tudat kölcsönhatása stb. Rátérve a téma konkrét tárgyalására, előrebocsátja, hogy a társadalmi fejlődés késő-feudális — előkapitalista szakaszában a kereskedő réteg társadalmi tudatának a vizsgálata különös figyelmet érdemel. A szibériai kereskedőket az orosz kereskedő réteg egyik lokális csoportjaként kezeli és felső rétegüknek, mint a korszak legdinamikusabb társadalmi elemének a tudatát, magatartásának, viselkedésének normáit, motiválóit igyekszik feltárni. Szerinte ezek az összetevők érzékeltetik a vizsgált csoport társadalompszichológiáját. Először a társadalom-pszichológia egyik lényeges elemének, az erkölcsi tartásnak, erkölcsi normának a problematikáját elemzi. A szerző véleménye szerint erkölcsiségük alapvető tevékenységük, a kereskedés során tárult fel. Mint megállapítja, a szibériai kereskedők felső rétegénél a formálisan vallott erkölcsi normák és a tényleges etikai gyakorlat között ellentmondás feszült, amelynek alapja a kereskedőnek a termelés társadalmi rendjében elfoglalt sajátos helye. (A sajátosságot az üzleti presztízs és a minél magasabb haszonra való törekvés szüli.) A továbbiakban a szibériai kereskedés néhány sajátosságát említi, amelyek befolyásolták az etikai szférát. Az egyik ilyen a piaci viszonyok éretlensége, a másik a szibériai távolságok. Ez utóbbi ad részben magya-