Századok – 1972
Folyóiratszemle - Volkov; M. Ja.: Az eredeti tőkefelhalmozás első szakaszának sajátosságairól Oroszországban 228/I
228 FOLYÓIRATSZEMLE Magára a város megnevezésére is több terminus szolgált (civitas, burgus, oppidum, villa, Castrum). Jellemző pl., hogy egészen a középkor végéig nem tudják összeírni a francia királyság városait: a rendi gyűlésbe összehívott városok listája állandóan változott. A városok külsejéről maradt leírások nem túl sokatmondóak: általában a várost falak, erősségek meglétével jellemezték. A városi privilégium (politikai-jogi kritérium) sem döntő: egyszerű községek is kaphattak kiváltságokat. A politikai-adminisztratív szempont (azaz, hogy mely települések küldtek küldöttet a rendi gyűlésbe) szintén nem kielégítő, mert a városok ilyen módon összeállított jegyzéke állandóan változó (pl. 1302: 91, 1308: 259, 1316: 227, 1318: 96 város). Nagy jelentőségű lehet azonban az, hogy melyek azok a települések, melyeknek 3—4 koldulórendi kolostoruk volt. A rendi gyűlésbe összehívott városok listájával összevetve az ilyen városok listáját, kiderül, hogy a koldulórendi kolostorokkal rendelkező városok nagyrésze szerepel a rendi gyűlések listájával, de ez utóbbi lista jóval bővebb, tehát kevésbé „szigorú". Emellett a gazdasági (vásár- és piactartás) és a demográfiai kritériumot lehet még figyelembe venni. Végül a középkori urbanizációval kapcsolatosan azt a kérdést elemzi a szerző, hogy az obszervánsok mozgalma anti-urbánus volt-e. Az obszerváns szerzetesek ugyanis arra törekedtek, hogy a városokon kívül telepedjenek le. így nem véletlen, hogy míg a XIII. században 212 ferences kolostor közül csak 4 van várostól messzebb, a XV. századi ferences alapítású kolostorok negyedrésze városon kívüli. Ugyanakkor a koldulórendeknek létérdeke volt az, hogy a városoktól ne teljesen szakadjanak el, és ezt az obszervánsok is belátták. A cikk befejezéseképp Le Goff kiemeli az eddig folytatott kutatások kollektív jellegét, és háláját fejezi ki a különböző ötletekórt, hozzászólásokért, és megemlékezik a külföldi kollégák (köztük Fügedi Erik) kutatásainak fontosságáról. (Annales, 1970. 4. ez. 924—916. I.) Во. E. M. Ja. Volkov : Az eredeti tőkefelhalmozás első szakaszának sajátosságairól Oroszországban Volkov vitacikkének ismertetését annak előrebocsátásával kell kezdenünk, hogy a szerző а XVII. századtól keltezi az eredeti felhalmozás megindulását s ezzel együtt a kapitalizmus csíráinak jelentkezését Oroszországban. Véleményével leteszi obulusait a szovjet történészek egy csoportjának nézetei mellé, az oroszországi kapitalizmus születéséről hosszú idő óta folytatott vitában. Ez a vita nem ismeretlen a magyar olvasók előtt sem. Az oroszországi ós általában a kelet-európai kapitalizmus születésének problémái fő helyet foglaltak el a Szovjetunióban ismétlődő agrártörténeti sziimpozionok vitáiban, amelyeket magyar folyóiratok is részletesen ismertettek, s a Voproszi Isztorii és az Isztorija SzSzSzR című folyóiratok hasábjain a kérdésről folytatott igen éles polémia egy részproblémáját magyar nyelven e sorok írója is összefoglalta (Világtörténet, 1964. 3—4. sz. 53—67. 1.). A vitacikk közvetlenül L. V. Milovnak a Voproszi Isztorii 1969. 7. számában megjelent tanulmányához kapcsolódik (az eredeti tőkefelhalmozás és a kapitalizmus genezisének néhány problémájáról Oroszországban), de nemcsak Milov nézeteivel polemizál, hanem mindazokkal, akik más időpontra teszik az eredeti tőkefelhalmozás kezdetét és másként látják sajátosságait, mint a tanulmány írója. M. Ja. Volkov szerint az eredeti felhalmozásról és a kapitalizmus geneziséről vitatkozó szovjet történészek három fő kérdésben általában egyetértenek. 1. Az eredeti tőkefelhalmozás folyamata és a kapitalizmus keletkezése időben egybeesik, 2. Oroszor-