Századok – 1972
Történeti irodalom - Hill; Christopher and Edmund Dell: The Good Old Cause. The English Revolution of 1640–1660 (Ism. Wittman Tibor) 205/I
174 TÖRTÉNETI IRODALOM 207 képzetvilágában a spanyol Comuneros felkelés emléke élt, úgy tudták, hogy azóta a spanyol parasztok jobban élnek (!). A gyűlölt nyomor egyik fő oka a földek erőszakos elvétele, az enclosure volt (91—93. 1.). Hadd jegyezzük meg, a forradalom éveinek agrárviszonyairól a kötet nem ad kielégítő tájékoztatást. Nem szól a clubman-mozgalomról, a nemesi birtok hűbéri jellegének eltörléséről (1646) és más fontos kérdésekről, amelyek szemléltetően mutatják, hogy az angol burzsoázia mögött miért nem bontakozhatott ki egy mindent elsöprő agrárforradalom, amiről Hill a bevezetésben tett említést. Amikor a levellerek enclosureellenes álláspontját illusztrálja (334—335. 1.), nem derül ki, hogy a kispolgári forradalmárok milyen mértékben voltak érdekelve az ellentmondásos agrárhelyzet megoldásában, annál inkább, mert egy levellernek tulajdonított „kommunista nézetekről" szóló beszámoló a paraszti munkát nem említi a társadalmilag hasznos foglalkozások sorában. Hasonlóan más kérdésekben is lehetne a kívánalmakat szaporítani. Áll ez főleg a köztársaság külpolitikájára, az angol—spanyol, angol—holland ellentétekre, melyekről nagyon szórványos és szegényes információk állnak rendelkezésünkre. Maga a Navigation Act szövege is bővebb verzióban kerülhetett volna bemutatásra (427—428. 1.). Különösen érdekes lenne — Jamaica meghódítása nyomán — anyagot adni arra is, hogy az angol kereskedőtőke milyen mértékben volt érdekelve a gyarmatosításban ós a gyarmati háborúkban, melyeknek egyik kezdeti állomása volt az 1655—1660-as angol—spanyol háború. A győztes angol burzsoázia a köztársaság idején nemcsak a baloldallal (levelierek) és a royalistákkal számolt le, hanem szabad teret engedett tengeri, világpiaci aspirációinak is. Mindezek ellenére az olvasó csak köszönheti a sok izgalmas forrásrészietet, amelyek jó tematikus rendszerezésben tálalódnak elébe. A magyar közönség, elsősorban a történelem szakos egyetemi hallgatók és tanárok kevés jól szerkesztett forrásantológiával rendelkeznek az angol polgári forradalom története köréből, csak egyes forrástípusok (pl. Cromwell beszédei) szólaltak meg magyarul. Ilyen komplex forrásanyag összegyűjtésére magyar kutató nem vállalkozhat. Ezért indokolt annak mérlegelése, hogy a kötet fordításban a magyar közönség elé kerüljön. Nem véletlen, hogy magában Nagy-Britanniában is nőtt iránta a közönség érdeklődése, amit ez a második kiadás is bizonyít. Élvezetes, szemléletes olvasmány, amely az angol forradalomról írott újabb tanulmányokkal együtt, ezekkel összevetve jól egészíti ki a róla alkotott modern képet. WITTMAN TIBOR EMTLIO VASARI: EIN KÖNIGSDRAMA IM SCHATTEN HITLERS Die Versuche des Reichs Verwesers Horthy zur Gründung einer Dynastie (Wien - München, Verlag Herold. 1968. 205 1.) KIRÁLYDRÁMA HITLER ÁRNYÉKÁBAN Horthy kormányzó dinasztiaalapítási kísérletei Vasari könyve Magyarország két világháború közötti történetét tárgyalja, középpontba állítva IV. Károly restaurációs kísérleteit (1921. március 26., 1921. október 20.). Ezek részletekbe menő feltárásával a szerző kétségtelenül hozzájárul a korszak feldolgozásához, de — rögtön hozzá kell tennünk —, anélkül, hogy akár a korszakról, akár a restaurációs kísérleteknek a korszakban betöltött szerepéről, helyéről alkotott képünket megváltoztathatná. Ezek az események mind magyar, mind egyetemes történeti vonatkozásban valójában csak epizód jellegűek. Ezzel szemben a szerző azt igyekszik bizo-