Századok – 1972

Történeti irodalom - Hill; Christopher and Edmund Dell: The Good Old Cause. The English Revolution of 1640–1660 (Ism. Wittman Tibor) 205/I

174 TÖRTÉNETI IRODALOM 205 győző az osztrák állami gazdaságpolitika bírálata sem. Az adópolitika kedvezőtlensége a mobiltőke ós részvénytársaságok irányában jólismert tény, mint ahogy bizonyos nagybirtokos érdekek figyelembevétele, vagy a Lueger-féle kispolgári irányzat antiliberális és tőkeellenes fellépései. De már ezt a két áramlatot sem lehet teljesen egy nevezőre hozni, s miként lehet mindehhez a nehézipari érdekeket besorolni, mely esetben legtipikusabban a modern gazdasági fejlődés jelenségéről van szó. (Aligha bizonyítható, hogy a német gazdaságpolitikában a nehézipari érdekek kevésbé domináltak volna a múlt század végétől. ) Hiányérzetet kelt az olvasóban az osztrák gazdasági fejlődés bemutatása. Sok fontos adat ellenére, melyből különösen a részvénytársasági tőke alakulását kívánjuk kiemelni, nincs átfogó fejlődési kép: sem a termelés, sem a tőkefelhalmozás, sem a nemzeti jövedelem vonatkozásában nem kapunk átfogó adatokat. Ausztria viszonylagos elmaradottságát, amelyet többízben hangoztat, a munka nem elég átfogó adatszerűséggel bizonyít. Nincs kísérlet sem a, fejlődés útjáról, sem a fejlődés szintjét tekintve Ausztria helyének és elmaradottságának bemutatására. A Credit Anstalt üzleti politikájának és tevékenységének bemutatásakor a szerző — helyesen — kitér a magyarországi tevékenység ismertetésére is, a gazdasági fejlődós bemutatásánál viszont a magyar összefüggések teljesen hiányoznak. Az a pár sor, mellyel Ausztriát 1905 és 13 között kívánja a take off periódusban elhelyezni, elméletileg kevés reagálás a gazdasági fejlődés etappjaira vonatkozó modern irodalomra, ténybelileg pedig vitathatónak tűnik. Rostov például erre a periódusra az orosz take off-ot teszi, s aligha lehet az osztrák—cseh illetve orosz fejlődést egy szintre tenni, különösen minden érvelés nélkül. A monográfia gyakran utal a nemzetiségi probléma kedvezőtlen hatására (például a 10 évenkénti gazdasági kiegyezés megemlítésénél, az önálló magyar vámterületi követelések elítélése során). Nem kétséges, hogy a Monarchia soknemzetiségű összetétele és az ebből fakadó, részben gazdasági, méginkább szociális és politikai problémák nem kedveztek a gazdasági fejlődésnek, és bőven ellensúlyozták a nagy terület, a gazdasági sokoldalúság, széles piac stb. előnyét. März azonban még a szorosan vett Lajtán inneni területek vonatkozásában sem tesz kísérletet a nemzetiségi kérdés gazdasági összefüggéseinek bemutatására. Még kevésbé törekszik az osztrák és magyar területek kölcsönhatásának, az osztrák —cseh ipar és a magyar mezőgazdaság kölcsönös feltételezettségének bemutatására. Ténylegesen tehát az osztrák fejlődést a Monarchia egészének gazdasági haladásából kiszakítva tárgyalja, és ez az ábrázolási mód nyilván nem segíti, hanem gátolja a szerzőt jónéhány probléma kielégítő megoldásában. Méltatásunkban erősen a kritikai és vita szempontokra helyeztük a hangsúlyt, még egyszer megerősítjük azonban nézetünket, mely szerint März könyve egészében igen értékes, elismerésreméltó tudományos teljesítmény. RÁNKI GYÖRGY CHRISTOPHER HILL and EDMUND DELL: THE GOOD OLD CAUSE. THE ENGLISH REVOLUTION OF 1640—1660. 2. KIAD. (London, Frank Cass and Company Limited. 1969. 488 1.) A RÉGI JÓ ÜGY. AZ 1640—1660-AS ANGOL FORRADALOM A szerzők először 1949-ben, az angol köztársaság kikiáltásának 300. évfordulóján adták közzé ezt a művet, és kiegészítésekkel és új bevezetéssel másodszor jelent meg 19G9-ben. Lényegében nem más, mint az angol polgári forradalom szemelvényeken keresztül történő bemutatása, ami nagy újdonság volt 1949-ben, amikor új, társadalomtörténeti magyarázatot kellett adni a viktoriánus korszak még mindig általánosan uralkodó koncepciójával szemben, mely mindent a vallásra korlátozott.