Századok – 1972

A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - A dolgozó tömegek felhasználása a második világháború idején - Pintér István: A magyar munkaerő a náci érdekek szolgálatában 169

170 A XIII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGRESSZUS 1943-ban azonban a hadiipart és a mezőgazdaságot mind jobban sújtó munkaerő­hiány szükségessé tette a munkásszázadok „okszerűbb" felhasználását. Már 1942 nyarán a mezőgazdasági munkák elvégzésére a nagybirtokra nagy számú munkaszolgálatost és „munkára kényszerített" mezőgazdasági munkást irányítottak. 1943-ban csak a nyári szezonban 53 200-as létszámú munkásszázad dolgozott a nagybirtokokon. Az erdő­gazdaságban ilyen munkakörben 72 ezren dolgoztak. Az ipar megnövekedett munkaerő­igényének jelentős részét ugyancsak munkásszázadokkal pótolták. A legnagyobb hadi­ipari üzemek ezer számra foglalkoztattak rendkívül alacsonyan dotált, s ezért magas haszonnal járó munkásszázadokat. A legnagyobb hadiüzem, a Weiss Manfréd-gyár 1943-ban 5, 1944-ben újabb б ezer munkaszolgálatost kórt és kapott a honvédelmi minisztérium­tól. (Sajnos jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre e területről összesítő adatok.) Mindehhez megjegyezzük, hogy ebben az időben a hadiipar termelésének mintegy 60%-a és a rendkívül szűkös élelmiszerszükségletek feletti „termékfelesleg" teljes egészében közvetlenül Németországba „vándorolt". A nácik saját közvetlen munkaerő-problémáikat megoldó igénnyel Magyarország felé első ízben 1943-ban léptek fel. Igaz ugyan, hogy 1939 és 1943 között a Magyarországra is kiterjesztett és a magyar kormány által engedélyezett német munkaerőtoborzás révén évenként mintegy 20—30 ezer munkás dolgozott Németországban. (Ehhez hozzászámít­hatjuk a magyarországi német nemzetiségiek között a német SS-be toborzott 20 ezer katonát is.) 1943 nyarán a náci munkaerőgondok már oly nagyok, hogy kénytelenek az ugyancsak súlyos munkaerőgondokkal küzdő magyar kormányhoz fordulni és munka­szolgálatosokat igényelni. Az első ízben a jugoszláviai bori rézbányába kértek 10 ezer munkaszolgálatost. A Kállay-kormány 1943 júliusában ehhez hozzájárult és még a nyár folyamán az Organisation Todt szervezet meg is kapta az első szállítmányokat, amely 3 zlj-ból, illetve 14 munkásszázadból állt. 1944-ben a még hiányzó munkaerő is kiszállí­tásra került. Alapvető változás történt a munkaerő felhasználásának kérdésében 1944. március 19-e után, amikor is a fasiszta német csapatok megszállták Magyarországot. Először is a magyar hadiipar kapacitásának kihasználására és a munkaerőgondok enyhítésére Ma­gyarországon is jórészt bevezették azokat az eszközöket, amelyeket a náci birodalomban meghonosítottak. A leglényegesebb változást azonban e téren a náci kormány a magyar­országi zsidókérdés végleges megoldásával kapcsolatos követelése jelentette, amellyel egy­ben saját munkaerőgondjain is segíteni akart. 1944 májusában a főváros kivételével meg­kezdődött a magyarországi zsidók Németországba, elsősorban Auschwitzbe szállítása. Másfél hónap alatt Veesenmayer magyarországi német nagykövet jelentése szerint mint­egy 4 ós félszázezer zsidót deportáltak Németországba. Ezeknek mintegy egyharmadát, öregeket, gyerekeket, betegeket azonnal elgázosították. Ennek következtében a 4 és félszázezerből mintegy 320 ezer elpusztult. 1944 őszén megkezdődött a még Magyar­országon igénybe vett munkásszázadok Németországba szállítása. Csak 1944. november 2-án 70 munkaszolgálatos egységet adtak át a németeknek, november 6-án ezt újabbak követték. 1944 végén a budapesti gyűrű bezárulásáig folyt a fővárosban maradt munkaerő Németországba szállítása. 1945 tavaszán — a szovjet hadsereg elől menekülő —fasiszták újabb és újabb mun­kásszázadok felállításával, illetve az üzemi dolgozók Nyugatra szállításával kísérletez­tek. Ezek egy részét — mielőtt a szovjet csapatok beérték volna őket — Nyugat-Magyar­országon lemészárolták. Összegezve tehát Magyarországon, mivel a magyar kormány a náci birodalom Szövetségese volt, formáját, részben eszközét tekintve is 1944 márciusáig, az ország meg­szállásáig a munkaerő-felhasználás eltért az általánostól, de lényegét tekintve nem. Ezt is, azt is, a náci hadviselés szolgálatába kívánták állítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom