Századok – 1972
A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - A francia forradalom nemzetközi hatása - Benda Kálmán: A nemzeti ébredés kezdetei a Habsburg-Monarchia országaiban 157/I
161 A XIII. NEMZETKÖZI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KONGRESSZUS zásukat, amelyet mind nemzeti, mind társadalmi síkon a legveszélyesebbnek ítélt. Annál is inkább, mert a magyar mozgalom a szlovák, horvát és szerb értelmiség egy részét is megnyerte. A magyar mozgalom nacionalizmusa ekkor még nem irányult az országban élő nem magyar népek ellen, annyira nem, hogy a mozgalom vezére, Martinovics Ignác alkotmánytervében területi autonómiát kívánt biztosítani a nem-magyaroknak, külön diétával és az anyanyelv használatával. Az 1795-ös kivégzések véget vetettek ezeknek a terveknek, melyek ellen a hatalmát féltő magyar nemesség is élesen tiltakozott. 1795-tel a társadalmi forradalommal összefonódó nemzeti törekvések, a jakobinus mozgalmak, a monarchia egész területén elbuktak és a politikai felszín alá szorultak. Az udvar és a nemesség összefogásával szemben a megtorlást túlélők már csak külső segítségben bízhattak, és az 1800-as évek elején Napóleon császárba vetették reményüket. A császár és hadserege az ő szemükben a forradalmat képviselte, a Habsburg Monarchiában való megjelenésétől a feudalizmus megdöntését, a nemzeti törekvések felkarolását várták. 1809-ben, amikor a császár Ausztrián át egészen Győrig nyomult, keservesen kellett csalódniok várakozásukban. A bécsi udvar mégsem érezte magát biztonságban, s egyrészt a forradalmi, másrészt a monarchia egységét veszélyeztető nacionalista törekvések ellen az osztrák hazafiság eszméjét és jelszavát dobta be: ez a nemzeti érzéssel a dinasztiához való hűséget állítja szembe. Az osztrák hazafiság propagálása 1806—1809-ben éri el tetőpontját: a történetírást, a költészetet és a színházakat egyaránt az új eszme szolgálatába állítják. 1809 után a Metternich-kormány — látva a korábbi propaganda teljes eredménytelenségét — lemond arról, hogy mozgósítsa maga mellett a néptömegeket. A francia forradalom példája nyomán az 1800-as évekre egész Európában gyökeret vert az a nézet, hogy a nemzet, mint organikus egység, az élet minden területén egyedül jogosult a saját sorsáról dönteni. Már a Habsburg Monarchia különböző jakobinus mozgalmai is azt vallották, hogy társadalmi, politikai és kulturális céljaik csak a nemzetállam keretei közt valósíthatók meg. A Monarchia vezetői, mindenekelőtt maga Metternich, nagyon jól tudták, hogy a Habsburg Monarchia soknemzetiségű állam és hogy nincs „osztrák nemzet". Ugyanakkor azt is tudták, hogy a nemzeti mozgalmaknak való legkisebb engedmény is existenciájában fenyegeti a monarchiát. Ragaszkodtak tehát a reakciós politikához, csakúgy mint az „osztrák nemzet" fikciójához, amely a hazafiságot az uralkodó iránti hűséggel azonosította; ugyanakkor megpróbálta — nem is sikertelenül — a mind türelmetlenebbé és telhetetlenebbé váló nemzeti mozgalmakat egymás ellen kijátszani. Ezek a jelenségek azonban már túlmutatnak a most tárgyalt korszakon.* * A legfontosabb irodalom: Alfred Fischel: Das österreichische Sprachenrecht. Brünn. 1910; Harold Steinacker : Die geschichtlichen Voraussetzungen des österreichischen Nationalitätenproblems und seine Entwicklung bis 1867. (A Das Natinalitätenrecht des alten Österreich. Wien—Leipzig 1934. c. kötetben, szerk. K. G. Hugelmann); Albert Prazák: öeské obrozeni. Praha. 1948; Fr. Kidrió: Razvojna linija slovenskega preporoda v prvih zazdobjih (Razprave znanstvenega drustva.T. V/VI., Ljubljana. 1930);JanTibenski): Pociatky slovenského národného obrodenia (Historieky Casopis. 1954); Mita Kostic: Nekolika idejnih odraza francuske revolucije u naäem druëtvu krajem 18 i pocetkom 19 veka (Zbornik Matice Srpske, serija druätvenih nauka T. III. 1952); Oermaine Lebel: La France et les principautés Danubiennes. Paris. 1955; David Prodan: Supplex Libellus Valachorum. Bucuresti 1967; Boguslaw Lesnodorski: Polscy Jakobini. Warszawa. 1960; A magyar jakobinusok iratai I—III. Bpest. 1952—1957. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán. K. Benda: Jean-Jacques Rousseau et la Hongrie (Jean-Jacques Rousseau. Pour le 250e anniversaire de sa naissance. Paris. 1963); Walter Markov: I giacobini dei paesi absburgici (Studi Storici. 1962); Fran Zwitter: Les problèmes nationaux dans la monarchie des Habsbourg. Beograd. 1960; Reinhold Lorenz: Volksbewaffnung und Staatsidee in Österreich. Wien—Leipzig 1926; Iratok a magyar államnyelv történetéhez. 1790—1848. Bpest. 1926. Szerk. Szekfű Gyula; Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon. I—H. köt. Bpest, 1960. 11 Századok 1972Д
