Századok – 1972

A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I

152 OAÁL GYÖRGY tézis: ,,A korai középkor barbár államaitól a XVIII. századi abszolút monarchiákig (Franciaország, Anglia, Spanyolország, Habsburg-Monarchia, Olaszország, Törökor­szág). A délszláv népek önálló fejlődésének megszakítása, idegen államtestekhez csato­lásuk (Német-Római Császárság, Magyarország, Habsburg-Monarchia, Velencei Köztársa­ság, Törökország)." A következő tanítási egység már a feudális rendszer hanyatlásának és a kapitalista rendszer kialakulásának bemutatását tűzi ki feladatul. ízelítőként idéztük a szerb szak­középiskolák történelem-tantervéből ezeket a periódusokat, hogy világos képet kaphas­sunk arról, milyen szűkkörű közlési lehetőségeink vannak ezekben az iskolákban: Az első osztályosok anyaga a korai középkortól az első világháborúig terjed. A tantervet az elmúlt iskolai évben alkalmaztuk először, az új tankönyvek nem jelentek még meg, de nem kell túlságosan előrelátónak lenni, ha a szomszéd népekre vonatkozó adat­hiányt megsejtjük a készülő könyvekben. A régiekben alig találunk bővebb utalást a magyar történelemre. Az 1848-as magyar forradalommal a tankönyv harmincsoros szövege foglalkozik, miután 70 sorban letárgyalta a németországi és negyven sorban az ausztriai forradalmi megmozdulást.2 4 A másodikos tankönyvben a tanulók az októberi forradalmat követő forradalmi megmozdulások ismertetésénél 15 sorban ismerkednek meg az őszirózsás és a márciusi forradalommal Magyarországon:,, az 1918 végén bekövet­kezett erőteljes nemzeti felszabadító ós forradalmi megmozdulások következtében az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott. Független magyar kormány jött létre a burzsoá és a szociáldemokrata párt képviselőiből. Habár a kormány bizonyos reformokat hajtott végre, a dolgozó nép helyzete lényegesen nem javult. A parasztok földet, a munkások jogokat követeltek. A forradalmi tömegek élére az újonnan alakult Kommunista Párt állt, vezetője Kun Béla volt. A kommunisták 1919 márciusában megszerezték a hatal­mat. Kikiáltották a Tanácsköztársaságot, kormányt alakítottak, köztulajdonba vették a gyárakat, a bankokat és a földet, és más reformokat is végrehajtottak. De az új ta­nácshatalom nem volt elég erős. A munkásmozgalom itt sem volt egységes, a parasztok elégedetlenek voltak, mert nem kaptak földet, az Antant pedig segített a burzsoáziának és a nagybirtokosoknak, s 1919 novemberében* elfojtották a forradalmat Magyaror­szágon."25 Mit tanulnak a magyarnyelvű iskolákban a diákok a magyar történelemből? Abból az alkotmányos tényből kiindulva, hogy Jugoszlávia minden nemzete és nemzetisége egyenjogú, a nyelvhasználat tekintetében is, iskolarendszerünket úgy építettük ki, hogy pl. a Vajdaságban, ahol a lakosság negyedrésze magyar, számos ál­talános iskola, gimnázium és szakközépiskola tanítási nyelve magyar. Ezekben az iskolákban nemcsak az anyanyelv használatának jogát biztosították, hanem a nemzeti múlt és műveltség pozitív hagyományainak ápolását is. Az Autonóm Szocialista Vajda­ság Tanügyi Tanácsa törvényes felhatalmazás alapján kiegészítheti a Szerb Szocia­lista Köztársaság Tanügyi Tanácsa által hozott történelem-tantervet és programot a Vajdaságban élő nemzetiségek nemzeti történelmének megfelelő szakaszaival. Tartomá­nyunk él is ezzel a jogával, és az 1959-ben elfogadott köztársasági általános-iskolai törté­nelemtantervet már 1960/61-ben követte a „Javaslat a történelem tanítására a nemzeti-24 Dr. Ii. Novakovic, J. Neèic, Istorija za I. razred struchih Skola. Zavod za izda­vanje udzbenika, Beograd. * Téves dátum (szerk.) 25 Dr. Dj. Knezevic, B. Smiljevic: Istorija za II. razred struchnih èkola. Zavod za izdavanje udzbenika, Beograd. 1967.

Next

/
Oldalképek
Tartalom